Versenyszabályzat
A Global Kyokushin Budokai (GKB) egységes versenyszabályzata: az általános rendelkezések, a versenyek szervezése, valamint a GKB Kumite Első, Második és Harmadik fokának sporttechnikai szabályai. A GKB nemzeti szervezetei nemzeti versenyeikre is alkalmazzák.
A Global Kyokushin Budokai (GKB) egységes versenyszabályzata, hatályos 2026. október 18-tól. Ez a GKB bolgár nyelvű eredetijének fordítása; ha a két szöveg eltér, a bolgár szöveg az irányadó.
Tartalom
- I. rész. Általános rendelkezések
- II. rész. A verseny résztvevői
- III. rész. A versenyek szervezése
- IV. rész. GKB Kumite – Első fok
- 4.1. Általános rendelkezések
- 4.2. A versenyszám jellege
- 4.3. Versenyzők, korcsoportok és divíziók
- 4.4. Súlycsoportok
- 4.5. A küzdőtér
- 4.6. Öltözet és védőfelszerelés
- 4.7. A mérkőzés időtartama
- 4.8. A mérkőzés lebonyolítása
- 4.9. Megengedett technikák és cselekmények
- 4.10. Tiltott technikák és cselekmények
- 4.11. Az értékelés rendszere
- 4.12. A győztes megállapítása
- 4.13. Figyelmeztetések, büntetések és diszkvalifikálás
- 4.14. A bírói testület összetétele és a döntéshozatal
- 4.15. A mérkőzés ideiglenes megállítása és befejezése
- 4.16. Orvosi követelmények és biztonság
- 4.17. Különös rendelkezések
- V. rész. GKB Kumite – Második fok
- 5.1. Általános rendelkezések
- 5.2. A versenyszám jellege
- 5.3. A részvétel joga
- 5.4. Súlycsoportok
- 5.5. A küzdőtér
- 5.6. Öltözet és védőfelszerelés
- 5.7. A mérkőzés időtartama
- 5.8. Alapfogalmak
- 5.9. Megengedett technikák és cselekmények
- 5.10. Tiltott technikák és cselekmények
- 5.11. Aktivitás és kontroll talajhelyzetben
- 5.12. Kilépés és büntetőpontok
- 5.13. Számolás, kiütés és technikai kiütés
- 5.14. Megadás
- 5.15. A győzelem módjai és a bírói döntés
- 5.16. Szabálysértések, büntetések és diszkvalifikálás
- 5.17. A bírói testület összetétele
- 5.18. A mérkőzés befejezése és ideiglenes megállítása
- 5.19. Orvosi követelmények és biztonság
- VI. rész. GKB Kumite – Harmadik fok
- 6.1. Általános rendelkezések
- 6.2. A versenyszám jellege
- 6.3. A részvétel joga
- 6.4. Súlycsoportok
- 6.5. A küzdőtér
- 6.6. Öltözet és védőfelszerelés
- 6.7. A mérkőzés időtartama
- 6.8. Megengedett technikák és cselekmények
- 6.9. Tiltott technikák és cselekmények
- 6.10. Aktivitás, ledöntések és kontroll
- 6.11. A küzdőtér feletti kontrollért járó pontok rendszere
- 6.12. Kiütés és az ütő támadás megszakítása
- 6.13. A győzelem módjai és a bírói döntés
- 6.14. Szabálysértések, büntetések és diszkvalifikálás
- 6.15. A bírói testület összetétele
- 6.16. A mérkőzés befejezése és ideiglenes megállítása
- 6.17. Orvosi követelmények és biztonság
- Záró rendelkezések
- 1. melléklet. Japán versenyterminológia
- 2. melléklet. Versenykiírás-minta
- 3. melléklet. Ellenőrzőlista a rendező számára
- 4. melléklet. Orvosi engedély a visszatéréshez
- 5. melléklet. Jegyzőkönyv agyrázkódás gyanúja esetén
I. rész. Általános rendelkezések
1.1. A szabályzat tárgya, célja és hatálya
1. cikk (1) E szabályzat a Global Kyokushin Budokai (GKB) azon hivatalos versenyeinek szervezését és lebonyolítását szabályozza, amelyeket a GKB vagy valamely nemzeti szervezete rendez vagy engedélyez.
(2) A szabályzat meghatározza a részvétel általános feltételeit, a résztvevők jogait és kötelezettségeit, a bírói bizottság összetételét és hatáskörét, az orvosi biztosítást, a verseny helyszínével szemben támasztott követelményeket, a regisztráció, a mérlegelés és a sorsolás rendjét, az óvásokat, a helyezések megállapítását és a díjátadást.
(3) A mérkőzések lebonyolításának sporttechnikai szabályait a 4. cikk szerinti három versenyszintre vonatkozóan a IV., V. és VI. rész tartalmazza.
1a. cikk (1) E szabályzat a Global Kyokushin Budokai (GKB) – a budapesti (Magyarország) székhelyű nemzetközi szervezet – egységes versenyszabályzata. A GKB valamennyi versenyére alkalmazni kell: a világ- és kontinensbajnokságokra, a nemzetközi tornákra, valamint a GKB által rendezett vagy engedélyezett egyéb versenyekre.
(2) A GKB nemzeti szervezetei e szabályzatot nemzeti versenyeikre is alkalmazzák. Saját államuk jogszabályai szerint saját szabályzatukként elfogadhatják, és e jogszabályok követelményeivel kiegészíthetik – az orvosi vizsgálatok, a biztosítás, az edzők képesítése, a doppingellenőrzés, a gyermekvédelem, a közrend, valamint a nemzeti nyilvántartásokba és naptárakba történő bejegyzés tekintetében –, a sporttechnikai szabályok (IV–VI. rész) módosítása nélkül.
(3) A nemzeti szervezet nemzeti versenyeire szigorúbb biztonsági követelményeket vezethet be. Nem engedélyezhet olyan technikát vagy cselekményt, amelyet e szabályzat tilt, és nem csökkentheti a kötelező védőfelszerelést.
(4) Ha annak az államnak a jogszabályai, amelyben a versenyt rendezik, e szabályzatnál szigorúbb követelményeket tartalmaznak, e jogszabályok követelményeit kell alkalmazni.
(5) Nemzeti versenyeken azokat a hatásköröket, amelyeket e szabályzat a versenyek engedélyezése, a versenykiírások jóváhagyása, a jegyzőkönyvek elfogadása, a nyilvántartás vezetése és a versenykönyvbe történő bejegyzés tekintetében a GKB-ra ruház, a nemzeti szervezet gyakorolja, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik. Az e szabályzatban euróban meghatározott összegek nemzeti versenyeken helyi pénznemben, azzal egyenértékű összegben is megállapíthatók.
2. cikk A szabályzat célja, hogy biztosítsa a GKB versenyeinek biztonságos, esélyegyenlőségen alapuló, igazságos és egységes lebonyolítását, annak az államnak a jogszabályait betartva, amelyben a versenyt rendezik.
3. cikk A szabályzat rendelkezései kötelezőek a GKB tagszervezeteire és azok tagjaira, a versenyzőkre, az edzőkre, a csapatvezetőkre, a bírókra, a hivatalos személyekre, a rendezőkre és a nézőkre, akik a GKB hivatalos versenyén részt vesznek vagy azon jelen vannak.
1.1.1. A versenyszintek rendszere
4. cikk (1) A GKB versenytevékenysége három, egymásra épülő versenyszinten folyik:
- GKB Kumite – Első fok – első (alap)szint; álló helyzetben végrehajtott ütő-rúgó technikák korlátozott célterületekre, ellenőrzött dobások, földharc, feszítések és fojtások nélkül; valamennyi korcsoport számára rendezik;
- GKB Kumite – Második fok – második szint; teljes kontaktos forma nagykorú versenyzők részére védősisakkal és kesztyűvel, amely ötvözi az álló helyzetben végrehajtott ütő-rúgó technikákat, a dobásokat, a ledöntéseket, a földharcot, a feszítéseket és a fojtásokat;
- GKB Kumite – Harmadik fok – harmadik (legmagasabb) szint; teljes kontaktos forma nagykorú versenyzők részére sisak és kesztyű nélkül, az engedélyezett technikák bővített körével, egyetlen menettel és a küzdőtér feletti kontrollért járó pontrendszerrel.
(2) Az egyes szintek sporttechnikai szabályait e szabályzat külön részei tartalmazzák:
- IV. rész – Első fokú kumite;
- V. rész – Második fokú kumite;
- VI. rész – Harmadik fokú kumite.
(3) A szintek a versenyző fokozatos fejlődésének rendszerét alkotják. Az alacsonyabb szintről a magasabbra lépés a kontakt erősségének növekedésével, az engedélyezett technikák körének bővülésével és a védőfelszerelés csökkenésével jár, ezért minden következő szinten szigorodnak az életkorra, a felkészültségre és az orvosi biztosításra vonatkozó követelmények.
(4) A kumite foka a versenyszintet és az alkalmazandó sporttechnikai szabályokat jelöli. Nem határozza meg a sportoló amatőr vagy hivatásos sportolói jogállását. A sportolók jogállását az adott állam jogszabályai és a nemzeti szervezet szabályzatai rendezik.
(5) A GKB versenyrendszere három, egymásra épülő fokból álló, integrált oktatási és versenyrendszer, amely a teljes kontaktos, álló helyzetben végrehajtott ütő-rúgó technikát ötvözi a klinccsel, a fogással, a dobásokkal és a söprésekkel, a földre került ellenféllel szembeni cselekményekkel és a földön fekvő helyzetből az álló ellenféllel szemben végzett cselekményekkel, a második és a harmadik szinten pedig a földharccal, a feszítésekkel és a fojtásokkal is. Megkülönböztető jegyei:
- a három versenyszintből álló egységes rendszer, amelyben az engedélyezett technikák köre bővül, a védőfelszerelés pedig csökken ((1) és (3) bekezdés);
- az Első fokú kumitében – a knockdown mint értékelési szempont ötvözése az ellenőrzött klinccsel, a közvetlen támadás részeként végzett fogással, eltolással és behúzással, a dobásokkal és söprésekkel, a földre került ellenfélre mért, teljes mértékben kontrollált ütéssel, valamint a földön fekvő helyzetből végzett védekezéssel és ellentámadással, fejre irányuló kézütések, feszítések és fojtások nélkül (65. cikk és 79. cikk);
- a Második fokú kumitében – az álló helyzetben végrehajtott ütő-rúgó technika – ideértve a sisakkal és kesztyűvel végzett, fejre irányuló kézütéseket – ötvözése a földharccal, a feszítésekkel és a fojtásokkal, a talajon lévő versenyző fejére mért ütések nélkül (111. cikk);
- a Harmadik fokú kumitében – sisak és kesztyű nélküli, egymenetes mérkőzés, a fejre zárt ököllel mért ütések nélkül, nyitott kézzel végzett ütésekkel, a fejre mért könyökütésekkel kizárólag akkor, ha mindkét versenyző a talajon van, valamint a küzdőtér feletti kontrollért járó pontrendszerrel (140. cikk és 148–150. cikk);
- a kata és a kata-bunkai, partnerrel szembeni alkalmazással, ideértve a dobásokat és a talajon végzett kontrollt, valamint a tameshiwari a 6. cikk szerinti szabályok alapján;
- a saját technikai fokozati rendszer és a saját bíráskodás.
5. cikk (1) Az I–III. rész (általános rendelkezések) valamennyi versenyszintre alkalmazandó.
(2) Ha az általános rendelkezések és az adott szint sporttechnikai szabályai között a mérkőzés lebonyolítása, az értékelés, az engedélyezett és a tiltott technikák, a felszerelés és az időtartam kérdésében ellentmondás van, a sporttechnikai szabályokat kell alkalmazni. Minden egyéb kérdésben az általános rendelkezések alkalmazandók.
(3) Az egyes versenyek versenykiírása kizárólag a biztonságot szolgáló további korlátozásokat vezethet be. Nem engedélyezhet a sporttechnikai szabályok által tiltott technikát vagy cselekményt, és nem csökkentheti a kötelező védőfelszerelést.
6. cikk Az önálló versenyszámként rendezett kata-, kata-bunkai- és tameshiwari-versenyeket a GKB kata- és tameshiwari-versenyek lebonyolítására vonatkozó szabályai szerint kell lebonyolítani.
7. cikk A GKB világ- és kontinensbajnokságait kizárólag e szabályzat szerint lehet lebonyolítani. A nyílt versenyek és a más szervezetekkel közösen rendezett versenyek a másik szervezet szabályzata szerint is lebonyolíthatók, ha ezt a verseny versenykiírása tartalmazza, és azt a GKB előzetesen jóváhagyta.
1.2. Fogalommeghatározások
8. cikk (1) E szabályzat alkalmazásában:
- „Global Kyokushin Budokai” (GKB): az 1a. cikk (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezet; „a GKB versenyrendszere”: a versenyszintek és versenyszámok e szabályzatban szabályozott rendszere.
- „Kumite”: két versenyző között az adott versenyszint szabályai szerint folyó versenyküzdelem.
- „Mérkőzés”: két versenyző egyetlen összecsapása, amely a HAJIME vezényszóval kezdődik, és az eredmény kihirdetésével ér véget.
- „Versenyszint”: a 4. cikk (1) bekezdése szerinti szintek bármelyike.
- „Divízió”: a versenyzőknek életkor, nem és – ha alkalmazható – fokozat vagy tapasztalat szerint meghatározott csoportja.
- „Kategória”: a divízión belüli súlycsoport.
- „Versenykiírás”: az a dokumentum, amellyel a rendező a 42. cikk szerint közzéteszi az adott verseny feltételeit.
- „A verseny bírói bizottsága”: a 15. cikk szerinti, az adott versenyre kijelölt bírókból és hivatalos személyekből álló testület.
- „A GKB Bírói Testülete”: a GKB szakmai bizottsága, amely a bírói minősítéseket odaítéli, felülvizsgálja és visszavonja.
- „A GKB Technikai Bizottsága”: a GKB állandó szakmai bizottsága, amely a sporttechnikai szabályokért, a kategóriákért és a versenyrendszerekért felel.
- „Technikai értekezlet”: a verseny előtti ülés, amelyen a főbíró, a bírói bizottság elnöke és a részt vevő klubok képviselői vesznek részt.
- „Rendező”: az a sportklub, szervezőbizottság vagy más személy, amelynek a GKB vagy a nemzeti szervezet engedélyezte a verseny lebonyolítását.
- „Versenykönyv (BUDO PASS)”: a GKB hivatalos okmánya, amely igazolja a versenyző nyilvántartásba vételét, tárgyévi tagságát, klubját, fokozatát, orvosi vizsgálatait és korlátozásait, hivatalos versenyeken való részvételét és elért eredményeit. A nemzeti szervezet versenyengedélyként is használhatja, ha államának jogszabályai ilyet előírnak.
- „Küzdőtér”: a kijelölt terület, amelyen a mérkőzés folyik.
- „Biztonsági zóna”: a küzdőtér körüli, balesetvédelmi célból kialakított terület, amely nem része a küzdőtérnek.
- „AKA” és „SHIRO”: a két versenyző megjelölése – piros és fehér.
- „Vezetőbíró” (SHUSHIN): az a bíró, aki a küzdőtéren vezeti a mérkőzést.
- „Sarokbírók” (FUKUSHIN): azok a bírók, akik a küzdőtéren kívülről értékelik a mérkőzést.
- „Knockdown”: az az állapot, amikor a versenyző engedélyezett technika következtében elesik, vagy átmenetileg elveszíti azt a képességét, hogy a mérkőzést rendesen folytassa.
- „Orvosi alkalmassági igazolás”: a 30. cikk (1) bekezdése szerinti okirat, amely igazolja, hogy a versenyző edzésre és versenyzésre alkalmas.
- „Verseny előtti orvosi vizsgálat”: a 31. cikk szerinti orvosi vizsgálat, ha azt a versenykiírás előírja.
- „Versenyorvos”: az az orvos, aki a verseny ideje alatt az orvosi ellátást biztosítja;
- „Nemzetközi versenynaptár”: a világ- és kontinensbajnokságok, a GKB nemzetközi tornái és az azokra kvalifikáló versenyek naptára, amelyet a GKB a 40. cikk (1) bekezdése szerint fogad el; „nemzeti versenynaptár”: a nemzeti szervezet 40. cikk (1) bekezdése szerinti naptára;
- „Országos bajnokság”: a 39. cikk 3. pontja szerinti verseny; „kontinensbajnokság” és „világbajnokság”: a 39. cikk 6. pontja szerinti versenyek;
- „Nemzeti szervezet”: a GKB közvetlen tagszervezete (szövetség, egyesület vagy más szervezet), amelyet a GKB megbízott a GKB tevékenységének az adott államban történő megszervezésével, ideértve az országos bajnokságot is.
(2) A japán versenykifejezések és vezényszavak jelentését az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A csak egy versenyszintre vonatkozó fogalmakat az adott szintről szóló rész határozza meg.
II. rész. A verseny résztvevői
2.1. Versenyzők
2.1.1. A részvétel joga
9. cikk (1) A versenyző akkor bocsátható hivatalos versenyre, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
- érvényes versenykönyvet (BUDO PASS), illetve – a 10. cikk szerinti résztvevő esetében – az ott meghatározott okiratokat bemutatta;
- határidőben benyújtott nevezését elfogadták;
- a versenyző érvényes orvosi alkalmassági igazolással rendelkezik;
- ha a versenykiírás előírja – a versenyző a 31. cikk szerinti verseny előtti orvosi vizsgálaton részt vett;
- a versenyző a meghirdetett időben részt vett a hivatalos mérlegelésen;
- a versenyző a 36. cikk szerinti biztosítással rendelkezik;
- a nevezési díjat megfizették;
- a versenyzőt fegyelmi, orvosi vagy adminisztratív okból nem zárták ki, illetve nem tiltották el a részvételtől;
- a versenyző megfelel az adott versenyszint és divízió életkori, fokozati és tapasztalati követelményeinek.
(2) A versenyző kizárólag a versenykönyvébe bejegyzett klubot képviseli, kivéve, ha a GKB a verseny előtt írásban másként hagyta jóvá.
(3) A verseny versenykiírása e szabályzattal nem ellentétes további feltételeket is megállapíthat – különösen a korábbi eredmények, a fokozat, a korosztályon belüli alcsoportok vagy meghatározott kategóriák tekintetében.
(4) A versenyző klubjának vezetője felel azért, hogy az (1) bekezdés szerinti feltételek a versenyző mérkőzésre szólítása előtt teljesüljenek.
(5) A női divíziókba és kategóriákba való bebocsátás feltételeit a GKB Technikai Bizottsága határozza meg, a GKB alapszabályában és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt hátrányos megkülönböztetési tilalom betartásával, a biztonsággal és a verseny tisztaságával kapcsolatos objektív szempontok figyelembevételével.
10. cikk (1) Más stílushoz vagy szervezethez tartozó, a GKB tagszervezetének nem tagja résztvevő akkor bocsátható versenyre, ha ezt a verseny versenykiírása lehetővé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti résztvevő személyazonosító okmányt és a versenykiírásban meghatározott okiratokat mutatja be. A 9. cikk (1) bekezdés 3–9. pontjában foglalt követelmények rá is kivétel nélkül vonatkoznak.
(3) A nevezés benyújtásával a résztvevő és klubja kijelenti, hogy e szabályzatot és az adott szint sporttechnikai szabályait megismerte, és elfogadja, hogy azok szerint versenyez.
(4) Ha a versenyre minimális fokozatot írtak elő, a rendező mérlegeli, hogy az (1) bekezdés szerinti résztvevő fokozata megfelel-e a követelménynek. Az öv színe és megnevezése a különböző rendszerek között nem tekinthető automatikusan egyenértékűnek. A rendező további adatokat kérhet a résztvevő tapasztalatáról és felkészültségéről, döntését pedig a sorsolás előtt kihirdeti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti résztvevők nem vehetnek részt országos, kontinens- és világbajnokságokon, és nem szerezhetik meg a 39. cikk 3. és 6. pontja szerinti címeket.
10a. cikk (1) A fogyatékossággal élő sportolók a többi sportolóval azonos feltételekkel vesznek részt a versenyeken. A versenykiírás a fogyatékossággal élő sportolók számára külön divíziókat is előírhat, a GKB Technikai Bizottsága által jóváhagyott, módosított szabályokkal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti divíziókba való bebocsátás a fogyatékosságot figyelembe vevő orvosi igazolás és a GKB Technikai Bizottsága által elfogadott besorolás alapján történik.
(3) A rendező biztosítja a helyszín akadálymentességét és azokat az észszerű könnyítéseket, amelyek nem sértik a verseny biztonságát és esélyegyenlőségét.
2.1.2. A versenyzők jogai és kötelezettségei
11. cikk A versenyző jogosult:
- a verseny lebonyolításának feltételeiről és rendjéről tájékoztatást kapni;
- a rendező által kijelölt öltözőt használni;
- abban a kategóriában versenyezni, amelyben hivatalosan regisztrálták;
- alapos okból a mérkőzés előtt vagy alatt a mérkőzéstől visszalépni, ebben az esetben a verseny további mérkőzéseiből kizárják;
- a mérlegelésre meghatározott időszakon belül bármikor nem hivatalos ellenőrző mérlegelést végezni;
- a mérkőzés alatt – a vezetőbírón keresztül –, illetve a mérkőzések között a versenyorvos segítségét kérni;
- edzője útján kéréssel és kérdéssel a bírói bizottsághoz fordulni;
- a neki odaítélt érmet, oklevelet, tárgyjutalmat vagy pénzdíjat a hivatalos díjátadó ünnepségen átvenni.
12. cikk A versenyző köteles:
- személyazonosságát és versenyzési jogosultságát a 9. cikk szerint igazolni;
- a nevezésben megjelölt kategóriában versenyezni, kivéve az 54. cikk szerinti átsorolás esetét;
- egy versenyen belül csak egy kategóriában indulni;
- az adott sporttechnikai szabályoknak megfelelő, tiszta öltözékben és felszerelésben megjelenni;
- a versenyzők számára kijelölt területen tartózkodni;
- szólítását követően két percen belül megjelenni a küzdőtéren, kivéve, ha a versenykiírás más határidőt állapít meg; ha nem jelenik meg, a mérkőzést KIKEN-nel elveszíti;
- akkor is megjelenni a küzdőtéren, ha értesítették, hogy ellenfele visszalépett, kivéve, ha a bírói bizottság elnöke kifejezetten felmenti ez alól;
- a küzdőtéren a vezetőbíró, azon kívül a bírói bizottság elnöke és a versenytitkár utasításait követni;
- a verseny teljes ideje alatt nyugodtan, tisztelettudóan és a Budó etikettjének megfelelően viselkedni, a hivatalos köszöntéseket végrehajtani, és az eredmény kihirdetése után tartózkodni az indulatos, sértő vagy becsmérlő megnyilvánulásoktól.
2.2. Csapatvezetők és edzők
13. cikk (1) A csapatvezető jogosult:
- a csapat tagjainak segítséget nyújtani, a szabályzat megsértése nélkül;
- a csapatot a megnyitó ünnepségen és a verseny teljes ideje alatt vezetni, kivéve, ha a rendező másként határozott;
- az 58. cikk szerint óvást benyújtani a bírói bizottság elnökéhez.
(2) A csapatvezető nem jogosult a bírói bizottság munkáját nyilvánosan értékelni, bírálni, vagy abba beavatkozni.
(3) A csapatvezető köteles a csapat tagjai körében a rendet, a fegyelmet és a Budó etikettjének megfelelő magatartást fenntartani.
14. cikk (1) Az edző a verseny előtt és alatt összehangolja és segíti klubja versenyzőinek tevékenységét.
(2) Az edző jogosult:
- versenyzőivel azok mérkőzésének kezdetéig együtt lenni és bemelegítésüket vezetni;
- a küzdőtér mellett kijelölt, attól legalább egy méter távolságra lévő helyet elfoglalni, sportruházatban és sportcipőben, kivéve, ha a sporttechnikai szabályok másként rendelkeznek;
- versenyzőjének tanácsokat és utasításokat adni, a verseny rendjének megzavarása és más versenyzők, a bírók vagy a nézők zavarása nélkül;
- a bírói bizottsággal egyeztetni és a megállapított rendben óvást benyújtani;
- meghatározni a versenyzők kategóriák szerinti beosztását, a csapat összetételét és a tartalékokat.
(3) Az edző köteles:
- versenyzői körében a rendet, a fegyelmet és a sportszerű magatartást fenntartani;
- a csapat hivatalos összetételét a bírói bizottságnak bemutatni.
(4) Az edző sértő szavai, gesztusai vagy tiszteletlensége versenyzőjének az adott sporttechnikai szabályok szerinti büntetését vonhatják maguk után.
(5) Aki hivatalos versenyen a küzdőtér mellett az edző helyét elfoglalja, a GKB vagy a nemzeti szervezet által elismert edzői vagy oktatói képesítéssel, valamint a verseny helyszínéül szolgáló állam jogszabályai által előírt képesítéssel rendelkezik, és a klub nevezésében szerepel.
(6) Az edzőn kívül a küzdőtér mellett egy szekundáns, a Második és Harmadik fokú kumitében legfeljebb két szekundáns lehet jelen. A szekundánsok a mérkőzés alatt nem lépnek a küzdőtérre. A menetek közötti szünetekben, illetve a hosszabbítás előtt megtisztítják és megigazítják a felszerelést, vizet adnak, és utasításokat adnak a versenyzőnek.
(7) Az edző a versenyző nevében feladhatja a mérkőzést úgy, hogy törölközőt dob a küzdőtérre, vagy egyértelmű jelet ad a vezetőbírónak. A feladás megadásnak (MAITTA) minősül.
2.3. A verseny bírói bizottsága
2.3.1. Összetétel és általános szabályok
15. cikk (1) Minden hivatalos versenyre bírói bizottságot kell kijelölni, amelynek tagjai:
- a bírói bizottság elnöke;
- a verseny főbírója;
- tatamifelügyelő minden tatamira;
- a versenytitkár;
- vezetőbírók és sarokbírók;
- időmérő bírók;
- bemondó bírók;
- jegyzőkönyvvezető bírók;
- mérlegelő bírók.
(2) Bíró csak akkor láthat el feladatot, ha az adott versenyszintre érvényes bírói minősítéssel rendelkezik, amelyet a GKB Bírói Testülete, nemzeti versenyeken pedig a nemzeti szervezet is ítélhet oda a GKB Bírói Testületének szabályai szerint.
(3) Az egyes szintekre vonatkozó bírói minősítés megszerzésének követelményeit – ideértve a földharc, a feszítések és a fojtások értékelését a Második és Harmadik fokú kumitében – a GKB Bírói Testülete határozza meg.
16. cikk (1) A bírói bizottság a szabályok pártatlan, tárgyilagos és következetes alkalmazásával egyenlő, biztonságos és igazságos feltételeket biztosít valamennyi résztvevő számára.
(2) Az a vezetőbíró, akinek tanítványa versenyez, a mérkőzés vezetését másik, megfelelő felhatalmazással rendelkező bírónak adja át.
(3) A verseny alatt a bírók kerülik a szükségtelen érintkezést a versenyzőkkel, az edzőkkel és a nézőkkel, a kijelölt bírói területen maradnak, és helyük elhagyása előtt értesítik a főbírót vagy a tatamifelügyelőt.
(4) Azt a bírót, aki elfogultságot vagy hanyagságot tanúsít, szándékosan megsérti a szabályokat, ismételten helytelenül látja el feladatait, vagy más módon csorbítja a verseny tisztaságát, a főbíró azonnal eltávolíthatja. Súlyos esetben fegyelmi eljárás indítható, és a bíró díjazása a bíróval kötött szerződés feltételei szerint részben vagy egészben visszatartható.
(5) A bírói szervezeten belüli szabálytalan magatartás kérdéseiben a főbíró, a küzdőtéren kívüli súlyos szabálysértés kérdéseiben a bírói bizottság elnöke dönt.
17. cikk (1) A hivatalos bírói öltözet fekete nadrágból, sötétkék ingből és fehér csokornyakkendőből áll, és mindkét nemű bírók számára azonos.
(2) A tatamifelügyelő, a vezetőbíró és a sarokbírók a küzdőtér mellett és azon mezítláb látják el feladatukat.
(3) Az időmérő bírók, a bemondó bírók és a mérlegelő bírók visszafogott színű cipőt viselhetnek.
2.3.2. A bírói bizottság tagjainak feladatai
18. cikk (1) A bírói bizottság elnöke vezeti a versenyt. A GKB Bírói Testülete által az adott versenytípusra meghatározott legmagasabb bírói minősítéssel rendelkezik. Hatáskörén belül adott utasításai valamennyi bíróra, klubra, versenyzőre, edzőre és csapatvezetőre kötelezőek.
(2) A bírói bizottság elnöke jogosult:
- a verseny kezdetét megtiltani, elhalasztani vagy módosítani, ha a helyszín, a felszerelés, a létesítmények vagy a személyzet nem biztosít megfelelő feltételeket;
- a verseny megkezdését nem engedélyezni, ha a versenyorvos nincs jelen;
- a főbíróval egyeztetve dönteni arról, hogy lebonyolítható-e olyan kategória, amelyben egy vagy két versenyző regisztrált;
- szükség esetén a verseny programját vagy rendjét módosítani, a résztvevők időben történő értesítésével;
- megtagadni annak a versenyzőnek a részvételét, akinek életkora, minősítése, felszerelése vagy testsúlya nem felel meg a szabályoknak vagy a versenykiírásnak;
- a nézők nem megfelelő viselkedése esetén a versenyt felfüggeszteni, és ha a rend nem állítható helyre, befejezni;
- súlyos szabálysértés, nyilvánvalóan fegyelmezetlen magatartás vagy brutalitás esetén a versenyzőt diszkvalifikálni és az eredményt megsemmisíteni;
- fotósok és forgatócsoportok jelenlétét engedélyezni, számukat és mozgási területüket meghatározni;
- a hivatalos akkreditációs listát aláírni.
(3) A bírói bizottság elnöke köteles:
- ellenőrizni a helyszín, a küzdőterek és a felszerelés előkészítését, valamint a személyzet szervezését;
- felügyelni a verseny szabályszerű lebonyolítását és dönteni a vitás kérdésekben;
- az óvásokat az 58. cikk szerint elbírálni;
- gondoskodni arról, hogy a verseny hivatalos jegyzőkönyvét a versenyt követő hat napon belül a GKB-hoz benyújtsák.
19. cikk (1) A főbíró irányítja a verseny bíráskodását.
(2) A főbíró jogosult:
- a bírói bizottság elnökével egyeztetve a tatamik számának megfelelően kijelölni a tatamifelügyelőket;
- a verseny alatt bírókat eltávolítani és átcsoportosítani;
- felülvizsgálni a mérkőzésben hozott döntést, ha az nem felel meg a szabályoknak; ilyenkor összehívja az érintett bírókat, ismerteti az okot, és új döntést kér, amelyet a vezetőbíró a bírók helyükre való visszatérése után hirdet ki.
(3) A főbíró köteles:
- a verseny előtt eligazítani a tatamifelügyelőket és a bírókat, a verseny után pedig értékelni munkájukat;
- a rendezővel egyeztetni a meghívott bírók nevét és számát;
- országos és nemzetközi versenyeken ellenőrizni a bírói minősítések érvényességét;
- folyamatosan figyelemmel kísérni a mérkőzések menetét és az egyes tatamik állapotát;
- a versenyorvossal közösen a versenykönyvbe bejegyezni minden kiütést és a mérkőzés minden olyan orvosi okból történő befejezését, amely fejre mért ütés következménye;
- hitelesíteni az eredmények hivatalos listáját; távollétében a listát a bírói bizottság elnöke hitelesíti.
20. cikk (1) Minden tatamira tatamifelügyelőt kell kijelölni, aki az adott tatamin irányítja és ellenőrzi a bíráskodást.
(2) A tatamifelügyelő a verseny előtt eligazítja a tatami bíróit, a verseny után értékeli munkájukat, figyelemmel kíséri a mérkőzések menetét és a tatami állapotát, és a 19. cikk (2) bekezdés 3. pontja szerint felülvizsgálhatja a döntést.
(3) A tatamifelügyelő a rábízott tatamival kapcsolatos óvást haladéktalanul megvizsgálja, és arról a bírói bizottság elnökével és a főbíróval egyeztetve dönt.
21. cikk (1) A versenytitkár felel a verseny adminisztratív lebonyolításáért. A versenytitkár:
- a nevezések alapján ellenőrzi a versenyzők jelenlétét és személyazonosságát, valamint az orvosi dokumentumok meglétét;
- elkészíti a mérkőzések listáit, ágrajzait és nyomtatványait;
- bejegyzi az eredményeket és a helyezéseket, átveszi az óvásokat, és továbbítja azokat a bírói bizottság elnökének;
- részt vesz a végső helyezések megállapításában;
- elkészíti a verseny hivatalos jegyzőkönyvét, és gondoskodik annak a GKB-hoz és a rendezőhöz való eljuttatásáról;
- felel a versenydokumentáció pontosságáért és megőrzéséért, ideértve a versenykönyvekbe tett bejegyzéseket is;
- ellátja a bírói bizottság elnöke által rábízott egyéb feladatokat.
(2) A jegyzőkönyvvezető bíró segíti a versenytitkárt, vezeti a rábízott tatami eredményeinek hivatalos nyilvántartását, az eredménylistát hitelesítésre átadja a főbírónak, és kiütés esetén előkészíti a versenykönyvbe teendő bejegyzéseket.
22. cikk (1) A vezetőbíró vezeti a mérkőzést, és teljes felelősséggel tartozik annak lebonyolításáért.
(2) A vezetőbíró:
- a verseny előtt ellenőrzi a küzdőteret, és elrendeli a feltárt hiányosságok megszüntetését; ha ez nem történik meg, értesíti a bírói bizottság elnökét;
- a mérkőzés előtt ellenőrzi a versenyzők öltözékét, felszerelését és azonosító jelzéseit;
- megkezdi, megállítja és befejezi a mérkőzést, és az adott sporttechnikai szabályok szerinti többségi döntést követően kihirdeti a pontokat, a figyelmeztetéseket és a büntetéseket;
- szükség esetén elrendeli az idő megállítását (JIKAN);
- sérülés esetén odahívja a versenyorvost;
- ügyel arra, hogy a nézők, a szurkolók és a fotósok ne zavarják a mérkőzést, és ne idézzenek elő sérülésveszélyt;
- a mérkőzés végén megismételteti a hivatalos köszöntéseket, és a versenyzőket a küzdőtér elhagyására utasítja;
- javasolja a bírói bizottság elnökének vagy a főbírónak annak a versenyzőnek a végleges diszkvalifikálását, aki szándékosan súlyos szabálysértést követett el.
23. cikk (1) A sarokbírók értékelik a mérkőzést, és az adott sporttechnikai szabályok szerint zászlóval és sípszóval segítik a vezetőbírót.
(2) A vezetőbíró kérésére a sarokbíró röviden és egyértelműen kifejti véleményét.
(3) A sarokbírók számát és elhelyezkedését az adott szint sporttechnikai szabályai határozzák meg.
24. cikk (1) Az időmérő bíró a vezetőbíró vezényszavai szerint méri a mérkőzés idejét, és annak végét gonggal vagy más egyértelmű hangjelzéssel jelzi.
(2) A mérkőzés végének kiegészítő jelzéseként az időmérő bíró a gonggal egyidejűleg puha tárgyat dobhat a vezetőbíró lába elé.
(3) E feladatot lehetőség szerint minősített bíró látja el.
25. cikk A bemondó bíró:
- ismeri a versenyirányító szoftvert, ellenőrzi a hangosító berendezést és a kijelzőket, és megszervezi a hibák elhárítását;
- bemutatja a bírókat és a versenyzőket, minden versenyző nevét és klubját bemondva;
- kellő időben szólítja a soron következő versenyzőket, és kihirdeti az eredményeket;
- szükség esetén röviden ismerteti a szabályokat és a döntések indokait;
- a szünetekben bemondja a szponzorokat;
- felügyeli a mikrofon használatát – engedélye nélkül más személy nem tehet bejelentést;
- a díjátadó ünnepségen kihirdeti a helyezett versenyzőket.
26. cikk (1) A mérlegelő bíró:
- legalább tizenöt perccel a mérlegelés kezdete előtt megjelenik a mérlegelés helyén, és ellenőrzi a mérleg működőképességét, a nyomtatványokat és a segítők jelenlétét;
- ellenőrzi a versenyzők személyazonosságát és a 9. cikk szerinti okiratok meglétét;
- a mért testsúlyt bejegyzi a mérlegelési jegyzőkönyvbe, és – ha ez megengedett – a versenyzőt a megfelelő kategóriába sorolja át;
- ellenőrzi a védőfelszerelés megfelelőségét, és azt bélyegzővel vagy aláírással megjelöli;
- kizárja a versenyből azt a versenyzőt, aki nem felel meg a feltételeknek;
- aláírja a mérlegelési jegyzőkönyvet, és minden szabálytalanságról értesíti a főbírót.
(2) A női versenyzők mérlegelését női mérlegelő bíró végzi.
27. cikk Gyakornok bíró a főbíró vagy a tatamifelügyelő által szervezett gyakorlati képzés keretében, minősített bíró közvetlen felügyelete alatt vehet részt a versenyen.
28. cikk A verseny elnöke a rendező hivatalos képviselője, akit a rendező kér fel vagy jelöl ki.
2.4. Orvosi biztosítás és biztonság
29. cikk (1) Verseny csak a versenyorvos jelenlétében tartható. A versenyorvos lehetőség szerint sürgősségi orvostani, sebészeti vagy ortopédiai és traumatológiai szakorvos.
(2) A rendező biztosítja a versenyorvost, a szükséges egészségügyi személyzetet és felszerelést, valamint kórházi kezelés szükségessége esetén a gyors és megfelelő szállítást egészségügyi intézménybe.
(3) Ha a versenyorvos elhagyja a helyszínt, a versenyt az orvosi ellátás helyreállításáig fel kell függeszteni.
(4) A versenyorvos ellenőrzi, hogy a helyszín megfelel-e az egészségügyi követelményeknek, és jelentést tesz a bírói bizottság elnökének a verseny biztonságos lebonyolításához szükséges feltételekről. A verseny e feltételek teljesülése után kezdődik.
(5) A Második és Harmadik fokú kumite sporttechnikai szabályai az orvosi biztosításra további követelményeket állapíthatnak meg.
(6) Minden hivatalos verseny helyszínén biztosítani kell egy automata külső defibrillátort, a gerinc rögzítésére szolgáló eszközöket, valamint előre elkészített sürgősségi cselekvési tervet, amely meghatározza az egészségügyi intézményt, az útvonalat és a mentőszolgálattal kapcsolatot tartó személyt.
(7) A Második és Harmadik fokú kumitében minden tatamin orvos van jelen.
(8) Gyermekek részvételével zajló versenyeken a rendező a 37. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeket is teljesíti.
30. cikk (1) A versenyző csak edzésre és versenyzésre vonatkozó, érvényes orvosi alkalmassági igazolással bocsátható versenyre, amelyet annak az államnak a jogszabályai szerint végzett orvosi vizsgálatot követően állítottak ki, amelyben a versenyzőt nyilvántartásba vették.
(2) Az orvosi vizsgálatot olyan orvos vagy egészségügyi intézmény végzi, amely az (1) bekezdés szerinti jogszabályok alapján ilyen vizsgálat végzésére jogosult. Ha e jogszabályok ilyen vizsgálatot nem szabályoznak, az igazolást az adott államban praktizálásra jogosult orvos állítja ki.
(3) Az orvosi alkalmassági igazolás az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban meghatározott ideig, de legfeljebb a kiállítás napjától számított 12 hónapig érvényes.
(4) A vizsgálat időpontját, az azt végző egészségügyi intézményt és az igazolás érvényességi idejét be kell jegyezni a GKB nyilvántartásába és a versenyző versenykönyvébe (BUDO PASS). A klub felel az időben történő bejegyzésért, és megőrzi az igazolás saját példányát.
(5) A mérlegeléskor a mérlegelő bíró a versenykönyvbe tett bejegyzés vagy a bemutatott okirat alapján ellenőrzi az orvosi alkalmassági igazolás érvényességét. Érvényes igazolás nélkül a versenyző nem bocsátható versenyre.
(6) A Második és Harmadik fokú kumitében az orvosi alkalmassági igazolás a kiállításától számított hat hónapig érvényes, a (3) bekezdés szerinti hosszabb időtartamtól függetlenül.
(7) A 40. életévét betöltött versenyző csak akkor bocsátható a Második és Harmadik fokú kumitére, ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat kardiológiai értékelésre is kiterjedt.
(8) Az orvosi vizsgálatokat az (1) bekezdés szerinti jogszabályoknak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés után kell elvégezni. A 14 év alatti személyeket szülő vagy gyám jelenlétében kell megvizsgálni.
31. cikk (1) Az egyes versenyek versenykiírása kötelező verseny előtti orvosi vizsgálatot írhat elő.
(2) A verseny előtti orvosi vizsgálatot a 30. cikk (2) bekezdése szerinti orvos vagy egészségügyi intézmény végzi. A verseny napján nem végezhetik azok a személyek, akik a verseny alatt az orvosi ellátást biztosítják.
32. cikk (1) A verseny napján a versenyorvos nem engedheti mérkőzésre, illetve kizárhatja a versenyből azt a versenyzőt, akinél sérülést, nyílt sebet, betegség jeleit vagy más olyan állapotot állapít meg, amely a részvételt veszélyessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést a mérlegelési jegyzőkönyvbe vagy az orvosi jegyzőkönyvbe kell bejegyezni, és az orvos aláírásával kell hitelesíteni. A bírói bizottság elnöke a jegyzőkönyvet a verseny hivatalos jelentéséhez csatolja.
(3) A mérlegeléskor a versenyorvos vagy felhatalmazott egészségügyi szakember megvizsgálja a kumite- és kata-bunkai-versenyzők bőrét. Nem bocsátható versenyre az a versenyző, aki fertőző bőrbetegségben – ideértve a herpeszt, a gombás fertőzést vagy az impetigót –, parazitás fertőzésben szenved, vagy fedetlen sebe van.
(4) Az a versenyző, akinek olyan bőrelváltozása van, amelyről az orvos feltételezi, hogy fertőző, csak akkor bocsátható versenyre, ha orvosi okirattal igazolja, hogy a betegség nem fertőző, és az elváltozás megbízhatóan lefedhető.
33. cikk (1) A mérkőzés alatt a versenyorvos a vezetőbíró kérésére megvizsgálja vagy ellátja a versenyzőt.
(2) A versenyző folytatásra való alkalmasságáról hozott orvosi döntés a bírókra kötelező. A sérülésért való felelősséget és az ennek megfelelő eredményt vagy büntetést a bírók határozzák meg.
(3) Az a versenyző, akit az orvos alkalmatlannak nyilvánított, nem folytathatja a mérkőzést, és nem vehet részt ugyanazon verseny következő mérkőzésén, kivéve, ha az orvos új vizsgálatot követően döntését kifejezetten visszavonja.
(4) A verseny alatt bekövetkezett valamennyi sérülést hivatalos sérülésnyilvántartásba kell bejegyezni.
33a. cikk (1) Vérzés esetén a vezetőbíró megállítja a mérkőzést, és odahívja a versenyorvost, aki elállítja a vérzést és lefedi a sebet.
(2) A véres dogit és felszerelést a mérkőzés folytatása előtt meg kell tisztítani vagy ki kell cserélni, a tatamit pedig meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.
(3) A vérrel érintkező bírók és egészségügyi személyzet eldobható kesztyűt használnak.
(4) Ha a vérzés a 98. cikk (3) bekezdése szerinti orvosi ellátási időn belül nem állítható el, a versenyorvos a versenyzőt a folytatásra alkalmatlannak nyilvánítja.
34. cikk (1) Ha a versenyzőt kiütik, vagy a versenyorvos fejre mért ütést követően nem engedélyezi a mérkőzés folytatását, az eseményt be kell jegyezni az orvosi és a versenydokumentációba, valamint a versenyző versenykönyvébe.
(2) Az orvosi eltiltás időtartamát a versenyorvos határozza meg, amely nem lehet rövidebb, mint:
- 30 nap – kiütés vagy a mérkőzés fejre mért ütések miatti technikai befejezése esetén, eszméletvesztés nélkül vagy legfeljebb egy percig tartó eszméletvesztéssel;
- 45 nap – egy percnél hosszabb eszméletvesztés esetén;
- 90 nap – az 1. vagy 2. pont szerinti második eset esetén 90 napon belül;
- 365 nap – az 1. vagy 2. pont szerinti harmadik eset esetén 12 hónapon belül.
(3) Az időtartamot be kell jegyezni a GKB nyilvántartásába, az orvosi eltiltások nyilvántartásába és a versenykönyvbe. A (2) bekezdés szerinti időtartamokat edzésen vagy sparringon fejre mért ütés következtében bekövetkezett kiütés vagy eszméletvesztés esetén is alkalmazni kell; ilyen esetről a klub értesíti a GKB-t.
(4) A 18 év alatti versenyzők esetében a (2) bekezdés szerinti minimális időtartamok 50 százalékkal nőnek.
(5) Agyrázkódás bármilyen gyanúja esetén a versenyzőt azonnal és véglegesen ki kell vonni a versenyből („ha kétséges – ki a versenyből”). A helyszíni értékelést a SCAT6 szabványosított eszközzel, 8 és 12 év közötti gyermekeknél a Child SCAT6 eszközzel kell elvégezni és dokumentálni. Az ilyen gyanúval érintett gyermekek és ifjúsági korúak ugyanazon a napon nem térhetnek vissza az edzéshez vagy a versenyzéshez. Az esetet az 5. melléklet szerinti jegyzőkönyvben kell dokumentálni.
(6) A versenyző a (2) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt, valamint megfelelő képesítésű orvos írásos orvosi engedélye nélkül nem vehet részt versenyen; az engedélyt a sportban előforduló agyrázkódásról szóló nemzetközi konszenzusnyilatkozatban (Amszterdam, 2022) ajánlott, a sporthoz való fokozatos visszatérést szolgáló szakaszok teljesítése után adják ki. Az engedélyt a 4. mellékletben foglalt minta szerint kell kiállítani.
(7) A főbíró és a versenyorvos értesíti a versenyző klubját az orvosi korlátozásról. A következő verseny rendezője a nevezés elfogadása előtt bekéri az írásos orvosi engedélyt. Az orvosi eltiltás időtartamai a GKB versenyeinek valamennyi rendezőjére kötelezőek. A GKB valamely nemzeti szervezete vagy más sportszervezet által megállapított eltiltási időtartamokat – ideértve a harmadik személy által rendezett versenyen való részvétel esetét is – el kell ismerni.
35. cikk (1) Tiltott szerek és tiltott módszerek alkalmazása egyik versenyszinten sem megengedett.
(2) A versenyzők, az edzők és a kísérő személyzet kötelesek betartani a verseny helyszínéül szolgáló államban és a nyilvántartásba vételük szerinti államban alkalmazandó doppingellenes szabályokat, és együttműködni az illetékes szervek által elrendelt doppingellenőrzés során.
(3) A Harmadik fokú kumitében a 164. cikk szerinti doppingellenőrzést kell tartani. Ez nem korlátozza az illetékes szervek azon jogkörét, hogy valamennyi versenyszinten doppingellenőrzést végezzenek.
(4) A GKB a Doppingellenes Világszabályzatot annak hatályos szövegében, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) Tiltólistáját alkalmazza. A nemzeti szervezetek államuk doppingellenes szabályait is alkalmazzák.
36. cikk A versenyzőnek rendelkeznie kell a nyilvántartásba vétele szerinti állam jogszabályai, a verseny helyszínéül szolgáló állam jogszabályai és a versenykiírás által előírt biztosítással.
2.5. A rendező és a nézők
37. cikk (1) A rendező köteles:
- a GKB nemzetközi versenynaptárában szereplő versenyekhez a GKB, nemzeti versenyekhez a nemzeti szervezet engedélyét beszerezni;
- a helyszínt a tűzvédelmi, balesetmegelőzési és biztonsági követelmények betartásával előkészíteni;
- a szükséges védőfelszerelést – ha azt a versenykiírás előírja –, valamint az 50. cikk szerinti felszerelést biztosítani;
- a versenyzők számára megfelelő öltözőket és zuhanyzókat, a bírók számára pedig külön, egyértelműen megjelölt, korlátozott hozzáférésű öltözőt biztosítani;
- a nézőket fogadni, a kijelölt területekre irányítani, és a verseny teljes ideje alatt a rendet fenntartani;
- biztosítani, hogy a küzdőtér közvetlen környezetében csak a mérkőzésre lépő vagy arra készülő versenyző, edzője vagy csapatvezetője, valamint klubonként legfeljebb egy felhatalmazott fotós vagy médiaképviselő tartózkodjon;
- a szükséges segédszemélyzetet biztosítani, és szavatolni, hogy a versenyasztalok személyzete ismerje a vonatkozó rendelkezéseket;
- a verseny elnökének, a bírói bizottság elnökének és a főbírónak az utasításait végrehajtani;
- a bírói díjakat a verseny befejezése és a főbíró értékelése után kifizetni;
- betartani a verseny helyszínéül szolgáló állam sportrendezvények közrendjére vonatkozó jogszabályait, ideértve a verseny jellegének és a nézők számának megfelelő biztosítás (rendfenntartás) megszervezését.
(2) Az a bíró, aki a főbíró engedélye nélkül nem vesz részt a verseny utáni értékelésen, a bíróval kötött szerződés, illetve a verseny engedélyének feltételei szerint nem jogosult bírói díjazásra.
(3) Gyermekek részvételével zajló versenyeken a rendező:
- értesíti a rendőrséget vagy más illetékes hatóságot a verseny helyszínéül szolgáló állam jogszabályaiban meghatározott határidőn belül, ha a jogszabályok ilyen értesítést előírnak;
- biztosítja a rendfenntartást és az orvosi ellátást;
- a gyermekek életét vagy egészségét fenyegető közvetlen veszély esetén a rendezvényt azonnal befejezi;
- gyermekcsoport szervezett utaztatása esetén vezetőt és kísérőket jelöl ki.
(4) A rendező tájékoztatja a résztvevőket és a nézőket a verseny videófelvételéről és fényképezéséről, valamint ezek céljáról, az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet), az Európai Unión kívül pedig a személyes adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó jogszabályok betartásával. Gyermekekről készült fényképek és videófelvételek a versenyről szóló tudósításon kívüli közzétételéhez a szülő hozzájárulása szükséges.
(5) A rendező kitölti a 3. melléklet szerinti ellenőrzőlistát, és a verseny kezdete előtt átadja a bírói bizottság elnökének.
38. cikk (1) A nézők kizárólag a számukra kijelölt területeken tartózkodhatnak; az első sor legalább három méter távolságra van a küzdőtértől.
(2) A nézők fegyelmezetten és sportszerűen viselkednek. A szurkolás nem idézhet elő rendbontást, nem zavarhatja a versenyzőket, és nem befolyásolhatja a bírói bizottságot.
(3) Az a néző, aki sportszerűtlen magatartással, sértő megjegyzésekkel vagy más illetlen cselekménnyel megzavarja a rendet, a bírói bizottság elnökének vagy a főbírónak az utasítására a helyszínről eltávolítható.
(4) A helyszínen tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
III. rész. A versenyek szervezése
3.1. A versenyek fajtái és engedélyezése
39. cikk A GKB hivatalos versenyei:
- házi (klubon belüli) versenyek – kizárólag egy klub tagjainak részvételével; a klub belső naptárába kerülnek;
- regionális versenyek – klubok által közös megegyezéssel rendezett versenyek; nem kerülnek a nemzetközi versenynaptárba;
- országos bajnokságok – a nemzeti versenynaptárban szereplő versenyek, amelyeket a GKB adott államban működő nemzeti szervezete rendez vagy engedélyez, és amelyeken versenyszintenként, divíziónként és kategóriánként „országos bajnok” címet ítélnek oda;
- nemzetközi versenyek – két vagy több állam versenyzőinek részvételével;
- államok közötti versenyek – két vagy több állam nemzeti válogatottjának vagy hivatalos válogatásának részvételével;
- kontinens- és világbajnokságok – a GKB nemzetközi versenynaptárában szereplő versenyek, amelyeken versenyszintenként, divíziónként és kategóriánként a GKB „Európa-bajnoka” (illetve más kontinens bajnoka) és „világbajnoka” címet ítélik oda.
40. cikk (1) A GKB évente nemzetközi versenynaptárt fogad el, amely tartalmazza a 39. cikk 6. pontja szerinti kontinens- és világbajnokságokat, a GKB nemzetközi tornáit és az azokra kvalifikáló versenyeket. Minden nemzeti szervezet évente nemzeti versenynaptárt fogad el, amely – a nemzetközi versenynaptár időpontjainak figyelembevételével – tartalmazza a 39. cikk 3. pontja szerinti országos bajnokságot és az adott állam többi hivatalos versenyét.
(2) A verseny rendezésére pályázó nemzeti szervezetek és klubok a GKB, illetve a nemzeti szervezet által meghatározott határidőn belül javaslatot nyújtanak be, amely tartalmazza a verseny időpontját, fajtáját és a szervezési információkat. A naptárt a beérkezett javaslatok alapján véglegesítik és hivatalosan közzéteszik.
(3) A nemzeti versenynaptár főszabályként országos bajnokságot tartalmaz a 4. cikk szerinti valamennyi versenyszinten, valamint kata és tameshiwari versenyszámban a 6. cikk szerinti szabályok alapján.
(4) A nemzetközi versenynaptárt a GKB honlapján (globalkyokushin.com) teszik közzé. A nemzeti versenynaptárakat a nemzeti szervezetek teszik közzé, és megküldik a GKB-nak.
41. cikk (1) A GKB nemzetközi versenynaptárában szereplő versenyek a GKB engedélyével rendezhetők.
(2) A rendező a verseny versenykiírásának teljes tervezetét legalább hét héttel a verseny időpontja előtt, a kijelölt hivatalos csatornán benyújtja a GKB-nak.
(3) A GKB a teljes iratanyag beérkezésétől számított tizenöt napon belül jóváhagyja a versenykiírást, módosítását kéri, vagy a jóváhagyást megtagadja.
(4) Hivatalosként csak a jóváhagyott versenykiírás tehető közzé. A (2) bekezdés szerinti határidő után benyújtott versenykiírás csak kivételes és megfelelően indokolt körülmények esetén hagyható jóvá.
42. cikk (1) A jóváhagyott versenykiírást legkésőbb egy hónappal a verseny időpontja előtt el kell juttatni a résztvevőkhöz.
(2) A versenykiírás kötelezően tartalmazza:
- a verseny hivatalos megnevezését, célját és jellegét;
- időpontját, helyszínét és programját, ideértve a megnyitó ünnepség időpontját;
- a rendezőt, a felelős személyeket, a bírói bizottság elnökét és a főbírót, ha már kijelölték őket;
- a részvételre jogosult versenyszinteket, divíziókat, kategóriákat, korcsoportokat és fokozatokat, valamint a 10. cikk szerinti résztvevőkre vonatkozó fokozat-egyenértékűségi szabályokat és a megengedett öltözéket;
- a versenyrendszert és a holtverseny eldöntésének szempontjait, ha a sporttechnikai szabályok választást engednek;
- a mérlegelés, és – ha előírják – a verseny előtti orvosi vizsgálat időbeosztását;
- a regisztráció határidejét és rendjét, a kapcsolattartási adatokat, valamint a sorsolás helyét, időpontját és felelős személyeit;
- a nevezési díjat euróban;
- a díjakat és átadásuk rendjét;
- a szervezési, utazási és szállásköltségek megosztását;
- a biztosításra és az orvosi dokumentumokra vonatkozó követelményeket;
- a további biztonsági intézkedéseket, ha ilyeneket bevezetnek;
- egyéb szervezési információkat.
(3) Ha a versenykiírás másként nem rendelkezik, a regisztráció szempontjából a teljes nevezésnek a kijelölt csatornán való beérkezése napja és időpontja az irányadó.
(4) A versenykiírást a 2. mellékletben foglalt minta szerint kell elkészíteni.
43. cikk (1) A rendező kellő időben – főszabályként a versenykiírás kiadásával egyidejűleg – meghívja a szükséges számú minősített bírót.
(2) A napi bírói díjakat előre a GKB vagy a jóváhagyott versenykiírás határozza meg, euróban kifejezve. A díjakat és az utazási költségeket a GKB és a rendező által elfogadott bizonylat ellenében fizetik ki.
(3) Az a bíró, aki az elfogadott felkérésnek nem tud eleget tenni, haladéktalanul értesíti a rendezőt. Az indokolatlanul késedelmes értesítés fegyelmi eljárást vonhat maga után.
(4) A bírók legalább egy órával a verseny kezdete előtt, a mérlegelő bírók legalább tizenöt perccel a mérlegelés kezdete előtt jelennek meg a verseny helyszínén, kivéve, ha a versenykiírás másként rendelkezik.
44. cikk A rendező a versenyt minden jogszerű eszközzel népszerűsítheti. A reklámcélú tájékoztatásnak pontosnak kell lennie, és meg kell felelnie a jóváhagyott versenykiírásnak.
3.2. Regisztráció, díjak és rendkívüli körülmények
45. cikk (1) A klubok csapataikat és versenyzőiket a hivatalos nyomtatványon vagy a GKB által jóváhagyott elektronikus rendszeren keresztül regisztrálják.
(2) A nevezés tartalmazza:
- a klub teljes nevét és címét;
- minden versenyző teljes nevét és születési dátumát;
- a fokozatot (kyu vagy dan), ha azt előírják, valamint a versenykönyv számát vagy más elfogadott azonosító okiratot;
- a versenyszintet, a divíziót, a versenyszámot és a kategóriát;
- csapatversenyek esetén a csapattagok és a tartalékok nevét.
(3) A nevezést a klub felhatalmazott vezetője keltezi és hitelesíti. Az elektronikus benyújtás megengedett, ha megfelel a GKB eljárásának.
(4) Késedelmes nevezés csak akkor fogadható el, ha a klub bizonyítja, hogy a teljes nevezést a határidő lejárta előtt benyújtotta, és a késedelem az észszerű befolyásán kívül eső technikai okokra vezethető vissza.
46. cikk (1) A nevezési díjat euróban kell megfizetni minden regisztrált versenyző után, kivéve az időben benyújtott orvosi igazolás miatti vagy a rendező és a GKB által jóváhagyott más okból történő mentesítést.
(2) Ha a jóváhagyott költségvetés másként nem rendelkezik, a nevezési díjakból származó bevétel a verseny költségvetésének részét képezi.
47. cikk (1) A verseny elmaradása esetén a rendező – ha ez észszerűen lehetséges – legalább egy héttel a verseny kezdete előtt hivatalosan értesíti a GKB-t, a regisztrált klubokat és a kijelölt bírókat.
(2) Az a rendező, amely alapos ok nélkül nem értesít időben, a verseny engedélyének feltételei szerint kötelezhető a versenyzők, a hivatalos személyek és a bírók igazolt, észszerű költségeinek megtérítésére. A kötelezettség vis maior esetén nem áll be.
(3) Ha egy kategóriában csak két versenyző vett részt a mérlegelésen, a kategória bemutató mérkőzésként, vagy – a bírói bizottság jóváhagyásával – a versenykiírás szerinti díjak odaítélésével járó hivatalos kategóriaként bonyolítható le.
3.3. A verseny helyszíne és felszerelése
48. cikk (1) A helyszínnek biztonságos, egészséges és megfelelő feltételeket kell biztosítania a versenyzők, a bírók, a hivatalos személyek, az egészségügyi személyzet és a nézők számára.
(2) Követelmények:
- hideg időben elegendő fűtés;
- egyenletes világítás, amely nem vakítja és nem zavarja a versenyzőket;
- biztonságos ivóvízellátás, elegendő illemhely és folyóvíz;
- elegendő számú hulladékgyűjtő, valamint azok tisztítása és elszállítása;
- megfelelő szellőzés;
- a tűzvédelmi, a vészhelyzeti eljárási és a közrendi követelmények betartása, ideértve a verseny helyszínéül szolgáló állam jogszabályai szerinti követelményeket is;
- külön pihenő- és bemelegítő terület a versenyzők számára.
(3) A küzdőtér közelében nem helyezhetők el olyan tárgyak, amelyek veszélyeztethetik a küzdőtérről kilépő vagy kieső versenyzőt.
(4) A versenyzők területét és a nézők területét kötélkorláttal, paravánnal vagy más olyan rendszerrel kell egyértelműen elválasztani, amely a küzdőteret a közlekedési útvonalaktól, a felkészülési területektől és a korlátozott hozzáférésű területektől is elválasztja.
(5) A küzdőteret úgy kell elhelyezni, hogy a nézők minden nézőtéri szektorból jól lássák. A későn érkező nézőket úgy kell elhelyezni, hogy ne zavarják a versenyzőket, a bírókat, a hivatalos személyeket és a többi nézőt.
49. cikk (1) A mérkőzéseket legalább 3 cm vastag tatamin vagy más, a főbíró által jóváhagyott sík és biztonságos sportburkolaton kell lebonyolítani.
(2) Kövön, betonon vagy más kemény vagy veszélyes felületen verseny nem tartható.
(3) A küzdőtér és a biztonsági zóna méreteit és jelöléseit az adott szint sporttechnikai szabályai határozzák meg.
(4) Két vagy több küzdőtér használata esetén közöttük legalább 2 m szabad teret kell biztosítani, kivéve, ha rögzített védőkorlát egyenértékű védelmet nyújt.
(5) Ha a küzdőtér emelt dobogón helyezkedik el, körülötte legalább 2 m biztonsági zónát kell biztosítani. A dobogó ajánlott magassága mintegy 60 cm, biztonságos feljáró lépcsőkkel.
(6) A Második és Harmadik fokú kumitéhez és a kata-bunkaihoz legalább 4 cm vastag tatamit kell használni, amely megfelel az EN 12503-3 szabvány (cselgáncsszőnyegek) vagy azzal egyenértékű szabvány biztonsági követelményeinek.
(7) A tatamit minden versenynap kezdete előtt, és szükség esetén a mérkőzések között, meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.
50. cikk A rendező minden küzdőtérhez biztosítja:
- a hangosító rendszert;
- megbízható stoppert vagy elektronikus időmérő rendszert, amely lehetővé teszi az indítást, a megállítást, az újraindítást és a nullázást, és a másodperceket jól láthatóan mutatja;
- gongot vagy más jól megkülönböztethető hangjelző eszközt;
- piros és fehér zászlókat és sípokat a sarokbírók számára;
- puha jelzőtárgyat az időmérő bíró számára;
- legalább két piros azonosító szalagot;
- eredményjelző táblát vagy kijelzőt az eredmények, a Második és Harmadik fokú kumitében pedig a büntetőpontok, illetve a küzdőtér feletti kontrollért járó pontok számára is;
- asztalokat a bírói bizottság, az adminisztráció, az orvosi szolgálat és a díjak számára;
- csapatversenyeken felkészülési területet a várakozó versenyzők számára;
- dobogót vagy a díjátadásra alkalmas területet.
51. cikk (1) A versenyzők versenydogit viselnek, amely megfelel a következő követelményeknek:
- főszabályként fehér, sűrű szövésű anyagból készül; eltérő színű vagy szabású dogi más stílushoz tartozó résztvevő számára akkor engedélyezhető, ha azt előre bejelentették és a rendező jóváhagyta, továbbá nem nehezíti a mozgást, a fogást vagy a versenyzők azonosítását;
- a felsőrészt öv fogja össze, hajtókája mintegy 4 cm széles, több sor varrással megerősített;
- az ujjak az alkar körül mintegy 3–5 cm szabad helyet hagynak, és legalább 4 cm-rel a könyök alá érnek;
- nincs rajta zseb, gomb, kapocs, fémrész vagy más idegen tárgy;
- a nadrág derékban megbízhatóan meg van kötve;
- az öv mintegy 4 cm széles, kétszer veszi körül a testet, és végei a csomó után legalább 15 cm hosszan lelógnak; selyem vagy más csúszós bevonatú öv nem engedélyezett;
- a dogi kellően szorosan van megkötve ahhoz, hogy a mérkőzés alatt ne nyíljon szét túlzott mértékben.
(2) A versenyző a klubja vagy stílusa által elismert övet viseli. Ha különböző rendszerekhez tartozó versenyzők vesznek részt, az öv színe önmagában nem határozza meg a részvételi jogosultságot, a minimális fokozatot vagy a divíziót.
(3) A női versenyzők a dogi felsőrésze alatt egyszínű fehér pólót viselnek.
(4) A következő emblémák és jelzések megengedettek:
- a stílus emblémája a mell bal oldalán;
- legfeljebb 10 cm átmérőjű klubembléma a bal ujj felső részén;
- nemzeti embléma a bal ujj felső részén – kizárólag a nemzeti válogatott hivatalosan kiválasztott versenyzői számára; nemzetközi versenyeken a többi versenyző nemzeti színű szalagot viselhet;
- reklám a dogi hátán, kivéve, ha a rendező másként engedélyezi; ha versenyzői rajtszámot biztosítanak, a rajtszámon elhelyezett reklám meghatározásában a rendező elsőbbséget élvez.
(5) Ha a dogi nem felel meg a követelményeknek, a vezetőbíró a lehető legrövidebb észszerű időn belül elrendeli annak cseréjét vagy kijavítását.
(6) A kötelező és a megengedett védőfelszerelést az adott szint sporttechnikai szabályai határozzák meg.
52. cikk Az AKA-ként kijelölt versenyző mintegy 70 cm hosszú és mintegy 4 cm széles piros azonosító szalagot visel, amelyet hátul az övre úgy rögzítenek, hogy ne akadályozza a mozgását. A SHIRO versenyző piros szalag nélkül vagy – ha a versenyrendszer megköveteli – fehér jelzéssel versenyez.
3.4. Mérlegelés, sorsolás és versenyrendszerek
53. cikk (1) A hivatalos mérlegelés pontosan a versenykiírás szerinti időpontban kezdődik, és legkésőbb egy órával a verseny kezdete előtt ér véget.
(2) A rendező megbízható, kalibrált digitális vagy hitelesített mechanikus mérleget biztosít, amelyet használat előtt ellenőriznek, és amelyet kizárólag a mérlegelő bíró vagy az ő közvetlen felügyelete alatt álló felhatalmazott segítő kezelhet.
(3) A mérlegelési időszak alatt a versenyző végleges testsúlyának rögzítése előtt többször is ráléphet a hivatalos mérlegre. A testsúlyt kilogrammban, 0,1 kg pontossággal kell rögzíteni.
(4) Elegendő hely esetén részt vevő klubonként egy felhatalmazott megfigyelő lehet jelen. A megfigyelők nem avatkozhatnak be az eljárásba, és nem tekinthetnek bele az orvosi dokumentumokba.
(5) A mérlegelési időszak vége után érkező versenyző elveszítheti részvételi jogát.
(6) Többnapos versenyen az első napon mért testsúly érvényes marad, kivéve, ha a versenykiírás további vagy ellenőrző mérlegelést ír elő.
(7) A mérlegelésen átesett versenyzők bemelegítő területére csak a versenyzők, edzőik és a felhatalmazott hivatalos személyek léphetnek be.
(8) A Második és Harmadik fokú kumitében a hivatalos mérlegelést legkorábban 24 órával a versenyző első mérkőzése előtt kell megtartani. A verseny napján ellenőrző mérlegelést kell tartani; a kategória felső határának megengedett túllépését a versenykiírás határozza meg.
(9) Az U14-es és annál fiatalabb divíziókban a mérlegelést a verseny napján kell megtartani.
(10) Tilos a kiszárításon alapuló gyors súlycsökkentés bármely módszere, ideértve a szaunaruha és a nem szellőző öltözet használatát, a folyadékbevitel korlátozását, a hánytatást, valamint a vízhajtók és hashajtók használatát. A vízhajtók a Tiltólista szerint is tiltottak. Az a versenyző, akinél a versenyorvos kiszáradás jeleit állapítja meg, nem bocsátható mérkőzésre.
54. cikk (1) Azt a versenyzőt, akinek testsúlya kívül esik a regisztrált kategórián, a megfelelő kategóriába kell átsorolni, ha a verseny formája és a versenykiírás ezt lehetővé teszi. Ellenkező esetben a versenyzőt az adott versenyszámból ki kell zárni.
(2) Selejtező és döntő szakaszból álló versenyen a versenyző abban a kategóriában marad, amelyben továbbjutott. A főbíró ellenőrző mérlegelést rendelhet el. Ha a versenykiírás másként nem rendelkezik, azt a versenyzőt, aki az ellenőrző mérlegelésen a kategória felső határát 3 kg-nál nagyobb mértékben túllépi, ki kell zárni.
55. cikk (1) A sorsolásba csak azok a versenyzők vehetők fel, akiknek nevezését elfogadták, részvételi jogosultságát megerősítették, akik a mérlegelésen, és – ha előírják – a verseny előtti orvosi vizsgálaton átestek.
(2) A sorsolást kategóriánként külön, a mérlegelés után vagy a versenykiírás szerinti időpontban, főszabályként legalább egy órával a verseny kezdete előtt, kézzel vagy jóváhagyott számítógépes rendszerrel, a főbíró irányításával kell lebonyolítani.
(3) A klubok felhatalmazott képviselői jelen lehetnek a sorsoláson. Az a klub, amely nem küldött képviselőt, nem kifogásolhatja a sorsolást, kivéve igazolható technikai hiba esetén – helytelenül megállapított korcsoport vagy kategória, illetve kihagyott, részvételre jogosult versenyző. Egy személy több klubot csak mindegyikük írásbeli meghatalmazásával képviselhet.
(4) Ugyanazon klub versenyzői az első fordulóban nem kerülnek egymással szembe, ha a résztvevők száma és a sorsolási rendszer ezt lehetővé teszi.
(5) Az a versenyző, akinek az adott fordulóban nincs ellenfele, hivatalból jut tovább a következő fordulóba.
(6) A bírói bizottság elnöke vagy a főbíró szervezési okokból előzetes sorsolást engedélyezhet, ha a részvételi jogosultság adatai a verseny előtt ellenőrizhetők. Lényeges technikai hiba esetén az érintett kategóriára új sorsolást rendelhetnek el.
(7) A kategóriák létszámát a sorsolás befejezése után kell kihirdetni.
56. cikk (1) A kategóriát a következő rendszerek egyike szerint kell lebonyolítani:
- egyenes kieséses rendszer – főszabályként hét vagy több versenyző esetén;
- körmérkőzés („mindenki mindenki ellen”) – főszabályként három–öt versenyző esetén;
- vegyes rendszer (csoportkör, majd egyenes kiesés) – főszabályként hat versenyző esetén.
(2) A bírói bizottság elnöke és a főbíró a technikai értekezleten történt megbeszélést követően, a mérlegelés után a versenyre bocsátott versenyzők számától függően választhatja meg vagy módosíthatja a rendszert. A módosítást a sorsolás előtt vagy az érintett kategória kezdete előtt ki kell hirdetni.
(3) Több szakaszból álló bajnokságon a távol maradó döntős az ágrajzban maradhat, ellenfele pedig hivatalból megítélt győzelemmel jut tovább.
57. cikk (1) Minden hivatalos versenyt ünnepélyesen kell megnyitni. A helyszínt a verseny jellegének megfelelően kell előkészíteni, nemzetközi versenyen pedig lehetőség szerint ki kell helyezni a részt vevő államok zászlóit.
(2) A versenyzők, a csapatok hivatalos személyei és a bírói bizottság a rendező által meghatározott módon sorakoznak fel; a versenyzők az előírt öltözéket viselik.
(3) A versenyt a verseny elnöke, a bírói bizottság elnöke, a főbíró vagy más hivatalosan meghívott személy nyitja meg.
(4) A mérkőzések lebonyolítását, időtartamát, értékelését és bíráskodását az adott szint sporttechnikai szabályai szabályozzák.
3.5. Óvások
58. cikk (1) Óvást kizárólag a részt vevő klub regisztrált csapatvezetője vagy edzője nyújthat be a bírói bizottság elnökéhez.
(2) Az adott mérkőzésre vonatkozó óvást a klub nevében, írásban, a mérkőzés végétől számított tíz percen belül kell benyújtani.
(3) A szervezésre vagy a részvételi jogosultságra vonatkozó óvás a regisztráció szakaszától az érintett eredmények hivatalos kihirdetéséig nyújtható be.
(4) Az óvás vonatkozhat a verseny szervezésére, a részvételi jogosultságra, az ágrajz alakulására, eljárási szabálytalanságra vagy írott szabály helytelen alkalmazására.
(5) A bírónak a mérkőzés alatti ténybeli és mérlegelési körbe tartozó megítélése ellen óvásnak nincs helye. Igazolható eljárási hiba vagy a szabályok helytelen alkalmazása felülvizsgálható.
(6) Az óvási díj 30 euró, amelyet az óvás benyújtásakor kell megfizetni. Az óvásnak helyt adó döntés esetén a díjat visszatérítik, elutasítás esetén a rendező bevételét képezi.
(7) Az óvás elbírálásáig az ágrajz érintett része nem folytatódik, ha a folytatás lehetetlenné tenné a szabálysértés orvoslását.
(8) Az óvásról a bírói bizottság elnöke és a főbíró együttesen dönt, az érintett tatamifelügyelővel és a hivatalos személyekkel folytatott konzultációt követően. Videófelvétel a bírói bizottság elnökének mérlegelése alapján, a főbíróval és a tatamifelügyelővel folytatott konzultációt követően fogadható el bizonyítékként.
(9) A döntést kellő időben közölni kell az érintett felekkel, és az a verseny keretein belül végleges. Ez nem érinti a GKB szerveihez a GKB alapszabálya szerint, nemzeti verseny esetén pedig a nemzeti szervezet szerveihez fordulás jogát is.
3.6. A helyezések megállapítása és a díjátadás
59. cikk (1) A helyezéseket a versenykiírásban vagy a sorsolási dokumentációban megjelölt versenyrendszer szerint kell megállapítani.
(2) Egyenes kieséses rendszerben a döntő győztese az első, a döntő vesztese a második, az elődöntők vesztesei – a 60. cikkben foglalt feltételekkel – a harmadik helyen végeznek.
(3) Körmérkőzéses rendszerben a versenyzők sorrendjét a győzelmek száma határozza meg. Azonos számú győzelem esetén egymást követően a következőket kell alkalmazni:
- két versenyző esetén – az egymás elleni mérkőzés eredménye;
- kettőnél több versenyző esetén – az IPPON-nal elért győzelmek száma;
- a WAZA-ARI pontok száma, az IPPON részeként beszámítottak nélkül, ha alkalmazható;
- a GENTEN büntetések kisebb száma, egyenlőség esetén a CHUI kisebb száma;
- a sporttechnikai szabályok szerint az adott mérkőzés előtt kihirdetett további szempont.
(4) A (3) bekezdés 2. és 3. pontja szerinti szempontokat csak az Első fokú kumitében kell alkalmazni. A Második és Harmadik fokú kumitében a (3) bekezdés 1., 4. és 5. pontja szerinti szempontokat kell alkalmazni.
60. cikk (1) A díjak fajtáját és számát, a díjátadás helyét és időpontját a versenykiírás tartalmazza.
(2) A díjak lehetnek érmek, kupák, jelvények, oklevelek, emlék- és tárgyjutalmak, valamint euróban meghatározott pénzdíjak.
(3) Legalább az első három helyezettet díjazni kell. Nyolc vagy több versenyzős kategóriákban két harmadik hely is kiadható, ha a versenyrendszer ezt előírja.
(4) A helyezett csapat minden tagja – ideértve a hivatalosan regisztrált tartalékokat is – csapatdíjat kap. Különdíjak is odaítélhetők.
(5) Az a versenyző, aki kizárólag hivatalból történő továbbjutással ér el helyezést, mérkőzés megnyerése nélkül, nem kap automatikusan harmadik helyet, kivéve, ha a versenyrendszer másként rendelkezik.
(6) Emlékversenyen minden versenyző emlékérmet vagy emléklapot kaphat.
61. cikk (1) A verseny hivatalos záró- és díjátadó ünnepséggel ér véget, amelyen a bemondó kihirdeti a hivatalos eredményeket, a kijelölt személyek pedig átadják a díjakat.
(2) Minden helyezett versenyző köteles jelen lenni az ünnepségen, kivéve, ha a versenyorvos vagy a bírói bizottság elnöke alapos okból felmentette.
IV. rész. GKB Kumite – Első fok
4.1. Általános rendelkezések
62. cikk E rész az Első fokú kumite – a GKB versenyrendszerének első (alap) versenyszintje – mérkőzéseinek lebonyolítására vonatkozó sporttechnikai szabályokat határozza meg.
63. cikk (1) Az Első fokú kumite a 4. cikk szerinti versenyszintrendszer alapja. Ezen a szinten a versenyző kialakítja azt az ütő-rúgó technikát, kontrollt, távolságérzéket és versenyfegyelmet, amely a Második fokú kumitére való áttéréshez szükséges.
(2) Az Első fokú kumitét valamennyi korcsoport számára – a gyermekektől a veteránokig – rendezik; minden korcsoportos divízió 1. divízióra (tapasztalt versenyzők) és 2. divízióra (tapasztalattal nem rendelkező versenyzők) osztható.
64. cikk (1) A versenyek szervezését, a részvételi jogosultságot, a résztvevők jogait és kötelezettségeit, a bírói bizottságot, az orvosi biztosítást, a helyszínt, a mérlegelést, a sorsolást, az óvásokat, a helyezések megállapítását és a díjátadást az általános rendelkezések (I–III. rész) szabályozzák.
(2) A versenyzők, az edzők és a hivatalos személyek magatartását az általános rendelkezések (I–III. rész), a mérkőzés alatti szabálysértések büntetéseit a 89. és az azt követő cikkek szabályozzák.
4.2. A versenyszám jellege
65. cikk (1) Az Első fokú kumite álló helyzetben folyó teljes kontaktos mérkőzés, amelyben:
- kézzel mért ütés csak a testre (törzsre) megengedett;
- rúgás és térdrúgás a testre, a lábakra és a fejre megengedett;
- könyökütés csak a testre, a lábakra és a karokra megengedett;
- megengedettek az ellenőrzött dobások és söprések, valamint az ellenőrzött klincs, eltolás és behúzás, ha közvetlen támadás részét képezik;
- a földharc, a feszítések és a fojtások nem megengedettek.
(2) A győzelmet knockdownnal (IPPON vagy WAZA-ARI), bírói döntéssel vagy az e részben meghatározott más módon lehet elérni.
66. cikk A mérkőzésnek folyamatosan, valósághűen és technikailag változatosan, a lehető legkevesebb szükségtelen megszakítással kell folynia. A megengedett klincset, a támadó jellegű eltolásokat és behúzásokat, a dobásokat és az ellenőrzött követő cselekményeket – a földön végzetteket is beleértve – nem lehet csupán azért megszakítani, mert a hagyományos knockdown formákra nem jellemzőek. A vezetőbíró csak akkor állítja meg a mérkőzést, ha az a pont megadásához, biztonsági okból, szabálysértés, a küzdőtér elhagyása, a pontszerzés kilátástalansága, orvosi ellátás miatt vagy más lényeges okból szükséges.
4.3. Versenyzők, korcsoportok és divíziók
67. cikk (1) A korcsoportok:
| Divízió | Életkor |
|---|---|
| Fiúk / Lányok U8 | 6–7 év |
| Fiúk / Lányok U10 | 8–9 év |
| Fiúk / Lányok U12 | 10–11 év |
| Ifjúsági fiúk / Ifjúsági lányok U14 | 12–13 év |
| Ifjúsági fiúk / Ifjúsági lányok U16 | 14–15 év |
| Ifjúsági fiúk / Ifjúsági lányok U18 | 16–17 év |
| Férfiak / Nők | 18 év és idősebb |
| Veteránok | 35 év és idősebb |
(2) Az életkort a verseny versenykiírásában megjelölt napon kell megállapítani. Ha a versenykiírás ilyen napot nem jelöl meg, a versenyzőt abba a korcsoportba kell sorolni, amely annak az életkornak felel meg, amelyet a verseny naptári évében tölt be.
(3) Az U8 és az U10 divíziót csak akkor rendezik meg, ha a verseny versenykiírása kifejezetten tartalmazza, és meghatározza azok kategóriáit és a további biztonsági intézkedéseket.
(4) A GKB más, kezdők vagy mesterek számára szóló fejlesztő vagy meghívásos divíziókat is létrehozhat. Ezeket a versenykiírásban egyértelműen le kell írni, és a főbíró és az érintett klubok képviselőinek jóváhagyása nélkül nem vonhatók össze a szabványos divíziókkal.
68. cikk (1) Minimális technikai fokozatot csak akkor kell megkövetelni, ha azt nemzetközi torna, országos, kontinens- vagy világbajnokság, elit divízió vagy más, magasabb szintű verseny versenykiírása kifejezetten előírja. Ilyen esetekben – ha a versenykiírás szigorúbb követelményt nem állapít meg – a következő minimális fokozatokat kell alkalmazni:
| Divízió | Minimális fokozat |
|---|---|
| U8, U10, U12 és U14 | 10. kyu |
| U16 | 8. kyu |
| U18 | 7. kyu |
| Veteránok | 4. kyu, kivéve, ha a versenykiírás másként rendelkezik |
(2) Férfiak és nők esetében minimális fokozat nem követelmény, kivéve, ha a versenykiírás másként rendelkezik. Beosztásuk a 69. cikk szerint, tapasztalat alapján történik.
(3) Nyílt, klub- és fejlesztő versenyeken minimális fokozat nem követelmény, kivéve, ha a versenykiírás másként rendelkezik. A 69. cikk szerinti korlátozásokat ettől függetlenül alkalmazni kell.
(4) A GKB Technikai Bizottsága nyílt, meghívásos vagy nemzetközi versenyre eltérő fokozati követelményt is jóváhagyhat.
69. cikk (1) Ha a versenykiírás előírja, minden korcsoportos divízió a versenyzők tapasztalata szerint megosztható:
| Tapasztalat szerinti divízió | Versenyzők | Korlátozás |
|---|---|---|
| 1. divízió | Tapasztalt versenyzők – akik már részt vettek hivatalos kumiteversenyen | Az adott korcsoportos divízió valamennyi versenyzője számára nyitott |
| 2. divízió | Semmilyen tapasztalattal nem rendelkező versenyzők – akik még nem vettek részt hivatalos kumiteversenyen | Nem indulhat az a versenyző, aki már részt vett hivatalos kumiteversenyen |
(2) A versenyző tapasztalatát a GKB nyilvántartásába és a versenykönyvbe bejegyzett versenyrészvételek alapján kell megállapítani. A klub vezetője a nevezésben megjelöli a tapasztalat szerinti divíziót, és felel az adatok valódiságáért.
(3) A versenyző nem indulhat a 2. divízióban, ha ezt az (1) bekezdés vagy a versenykiírás tiltja.
(4) A férfiak és a nők mérkőzésidejét és felszerelését kivéve az 1. és a 2. divízióban a technikákra, az értékelésre, a büntetésekre és a győzelemre azonos szabályok vonatkoznak.
(5) Ha a versenykiírás nem írja elő a tapasztalat szerinti megosztást, a korcsoportos divíziót az 1. divízióra vonatkozó szabályok szerint kell lebonyolítani.
4.4. Súlycsoportok
70. cikk (1) A szabványos súlycsoportok:
| Férfi divízió | Életkor | Súlycsoportok |
|---|---|---|
| Fiúk U8 | 6–7 | a versenykiírás határozza meg |
| Fiúk U10 | 8–9 | a versenykiírás határozza meg |
| Fiúk U12 | 10–11 | 30 kg-ig, 35 kg-ig, 40 kg-ig, 45 kg-ig, 45 kg felett |
| Ifjúsági fiúk U14 | 12–13 | 35 kg-ig, 40 kg-ig, 45 kg-ig, 50 kg-ig, 50 kg felett |
| Ifjúsági fiúk U16 | 14–15 | 40 kg-ig, 45 kg-ig, 50 kg-ig, 55 kg-ig, 60 kg-ig, 60 kg felett |
| Ifjúsági fiúk U18 | 16–17 | 55 kg-ig, 60 kg-ig, 65 kg-ig, 70 kg-ig, 70 kg felett |
| Férfiak | 18+ | 70 kg-ig, 80 kg-ig, 80 kg felett |
| Veteránok | 35+ | súlyhatár nélkül vagy a versenykiírás szerint |
(2) A női kategóriák:
| Női divízió | Életkor | Súlycsoportok |
|---|---|---|
| Lányok U8 | 6–7 | a versenykiírás határozza meg |
| Lányok U10 | 8–9 | a versenykiírás határozza meg |
| Lányok U12 | 10–11 | 25 kg-ig, 30 kg-ig, 35 kg-ig, 40 kg-ig, 40 kg felett |
| Ifjúsági lányok U14 | 12–13 | 30 kg-ig, 35 kg-ig, 40 kg-ig, 45 kg-ig, 50 kg-ig, 50 kg felett |
| Ifjúsági lányok U16 | 14–15 | 40 kg-ig, 45 kg-ig, 50 kg-ig, 55 kg-ig, 55 kg felett |
| Ifjúsági lányok U18 | 16–17 | 55 kg-ig, 60 kg-ig, 65 kg-ig, 65 kg felett |
| Nők | 18+ | 60 kg-ig, 60 kg felett |
| Veteránok | 35+ | súlyhatár nélkül vagy a versenykiírás szerint |
(3) A GKB Technikai Bizottsága egy kategóriát összevonhat vagy megoszthat, ha a versenyzők száma, a biztonság vagy a verseny jellege ezt megköveteli. A változtatást a sorsolás előtt ki kell hirdetni.
4.5. A küzdőtér
71. cikk (1) A szabványos küzdőtér 8 m oldalhosszúságú négyzet.
(2) Az U8, az U10, az U12 és az U14 divízióban a főbíró jóváhagyásával 6 m oldalhosszúságú küzdőtér is használható.
(3) A küzdőtér határát a középső résztől jól megkülönböztethető színnel kell jelölni. Tatami esetén 1 m széles, kontrasztos színű biztonsági sáv ajánlott.
(4) A versenyzők kezdővonalait szimmetrikusan, a középponttól mintegy 1,5 m-re, jól láthatóan kell elhelyezni.
(5) A vezetőbírót, a sarokbírókat, az időmérő bírót, az orvosi csapatot és a versenyasztalt úgy kell elhelyezni, hogy feladataikat a mérkőzés zavarása nélkül láthassák el.
4.6. Öltözet és védőfelszerelés
72. cikk A versenyzők az 51. cikk szerinti dogit és az 52. cikk szerinti azonosító jelzést viselik.
73. cikk (1) A kötelező és a megengedett védőfelszerelés:
| Divízió | Kötelező felszerelés | Választható, vagy ha a versenykiírás előírja |
|---|---|---|
| U8, U10, U12 és U14 | lábszár- és lábfejvédő; rácsos fejvédő; háromujjas kesztyű; ágyékvédő (fiúk); medence- és mellvédő (lányok) | fogvédő; térdvédő |
| U16 és U18 | lábszár- és lábfejvédő; rácsos fejvédő; ágyékvédő (ifjúsági fiúk); medence- és mellvédő (ifjúsági lányok); háromujjas kesztyű, ha a versenykiírás előírja | fogvédő; térdvédő |
| Férfiak – 1. divízió | ágyékvédő | fogvédő; lábszárvédő; térdvédő |
| Nők – 1. divízió | medence- és mellvédő | fogvédő; lábszárvédő; térdvédő |
| Férfiak és nők – 2. divízió | lábszár- és lábfejvédő; ágyékvédő, illetve medencevédő; mellvédő (nők); fejvédő, ha a versenykiírás előírja | fogvédő; térdvédő |
| Veteránok | lábszár- és lábfejvédő; ágyékvédő, illetve medencevédő; rácsos fejvédő; mellvédő (nők) | fogvédő; könyökvédő; térdvédő; háromujjas kesztyű |
(2) Minden védőfelszerelésnek tisztának, épnek, megfelelő méretűnek és a felszerelés ellenőrzésekor jóváhagyottnak kell lennie. A versenykiírás meghatározott divízió számára további védelmet is előírhat.
(3) A rácsos fejvédő védi a koponyát és az arcot, és elegendő perifériás látást biztosít. Készülhet öntött műanyagból, nagy sűrűségű habból és jóváhagyott szintetikus borításból. Piros és fehér azonosító jelzések megengedettek.
(4) A háromujjas kesztyű nem tartalmazhat fából, fémből vagy kemény műanyagból készült merev betétet.
(5) A lábszárvédő ütéselnyelő anyagból készül, és fedi a lábszárat és a lábfej felső részét.
(6) A férfi ágyékvédő kemény védőanyagból készül, és a dogi nadrágja alatt kell viselni. A női medence- és mellvédőt a dogi alatt kell viselni, és nem képezhet kemény ütőfelületet a hason vagy a napfonaton.
(7) A könyök- és térdvédő puha, ütéselnyelő anyagból készül.
(8) Pólya, géz, sín és ortézis csak a versenyorvos jóváhagyásával használható.
(9) Tilos ékszert, órát, láncot, piercinget és más kemény tárgyat viselni. Fejpánt csak a bírói bizottság által jóváhagyott, alapos vallási, egészségügyi vagy biztonsági okból viselhető.
(10) A kéz- és lábkörmöknek rövidre vágottnak kell lenniük.
(11) Kizárólag „CE” jelöléssel ellátott védőfelszerelés használható, amely megfelel az EN 13277 „Védőfelszerelések küzdősportokhoz” szabványsorozat vonatkozó részének. A GKB Technikai Bizottsága nyilvántartja és közzéteszi a jóváhagyott típusok jegyzékét.
(12) A hosszú hajat fémrész nélküli puha hajgumival kell összefogni. Hajcsat, hajtű és más kemény tárgy nem engedélyezett.
4.7. A mérkőzés időtartama
74. cikk (1) A mérkőzés időtartama:
| Divízió | Előfutamok | Elődöntők és döntők | Döntő súlykülönbség |
|---|---|---|---|
| U8, U10, U12 és U14 | 1,5 perc | 1,5 + 1 perc | 2 kg |
| U16 | 2 + 1 perc | 2 + 1 + 1 perc | 3 kg |
| U18 | 2 + 2 perc | 2 + 2 + 1 perc | 3 kg |
| Férfiak – 1. divízió | 3 + 2 perc | 3 + 2 + 2 perc | 5 kg |
| Nők – 1. divízió | 2 + 2 perc | 2 + 2 + 1 perc | 3 kg |
| Férfiak és nők – 2. divízió | 2 + 1 perc | 2 + 1 perc | 5 kg (férfiak), 3 kg (nők) |
| Veteránok | 2 + 2 perc | 2 + 2 + 1 perc | 5 kg |
(2) Az U8–U18 korcsoportos divíziókban és a veteránoknál a mérkőzésidő és a felszerelés az 1. és a 2. divízióban azonos.
(3) A „3 + 2 + 2” jelölés 3 perces rendes mérkőzést jelent, amelyet szükség esetén 2 perces hosszabbítás, majd 2 perces második hosszabbítás követ.
(4) A versenykiírás lerövidítheti az előfutamok mérkőzéseit, vagy meghatározott szakaszban kötelező bírói döntést írhat elő.
(5) Az idő folyamatosan telik, a YAME és HAJIME vezényszóval járó szokásos megállításokkor is. Az órát csak a vezetőbíró JIKAN vezényszavára kell megállítani.
(6) A mérkőzés csak a vezetőbíró YAME vagy SOREMADE vezényszavára ér véget. A vezényszó előtt befejezett érvényes technika az idő lejártát jelző hangjelzés után is értékelhető.
(7) A pontok és a büntetések nem vihetők át új hosszabbításba, kivéve, ha a versenykiírás vagy e rész kifejezett rendelkezése másként rendelkezik.
(8) Az a versenyző, akit körmérkőzéses rendszerben azonnal a következő mérkőzésre vagy döntő mérkőzésre szólítanak, legalább a rendes mérkőzésidővel azonos pihenőidőre jogosult, kivéve, ha a versenyorvos hosszabb időt kér.
4.8. A mérkőzés lebonyolítása
75. cikk (1) A bemondó bíró bemondja a versenyzőket és a következő párost; elsőként az AKA, majd a SHIRO versenyzőt.
(2) Az a versenyző, aki a 12. cikk 6. pontja szerinti határidőn belül nem jelenik meg, a mérkőzést KIKEN-nel elveszíti. Az eredmény kihirdetése előtt a vezetőbíró a versenyasztalon keresztül megerősíti a távollétet.
(3) A mérkőzés előtt a vezetőbíró vagy felhatalmazott segítője ellenőrzi az azonosító jelzést, a dogit, a kötelező védőfelszerelést és a jóváhagyott orvosi kötéseket.
76. cikk (1) A mérkőzést a következő vezényszavakkal kell lebonyolítani:
| Vezényszó | Jelentése és a teendő |
|---|---|
| NAKA E | A versenyzők belépnek a küzdőtérre, és elfoglalják kezdőhelyüket; az AKA a vezetőbírótól jobbra, a SHIRO tőle balra áll. |
| SHOMEN NI REI | Meghajlás a front vagy a hivatalos asztal felé. |
| SHUSHIN NI REI | Meghajlás a vezetőbíró felé. |
| OTAGAI NI REI | Meghajlás egymás felé. |
| KAMAETE | Harcállás felvétele. |
| HAJIME | A mérkőzés kezdete, egyértelmű, előre irányuló kézjellel kísérve. |
| YAME | Azonnali megállás és várakozás az utasításra. |
| ZOKKO | A mérkőzés folytatása a kezdővonalakra való visszatérés nélkül, kivéve, ha erre utasítás van. |
| SOREMADE | A mérkőzés vagy a hosszabbítás vége. |
| HANTEI O ONEGAI SHIMASU | A vezetőbíró kéri a bírók döntését. |
| HANTEI | A bírók megmutatják döntésüket. |
| AKUSHU | Kézfogás a küzdőtér elhagyása előtt. |
(2) A bírói váltás kezdetén a vezetőbíró és a sarokbírók rendezetten bevonulnak, meghajolnak a front, szükség esetén a díszvendégek felé, meghajolnak egymás felé, és elfoglalják helyüket.
(3) A fiatalabb versenyzőknél a szertartásos sorrend egyszerűsíthető, de az OTAGAI NI REI meghajlást a mérkőzés elején és végén, valamint az AKUSHU-t meg kell tartani, kivéve, ha biztonsági okok vagy orvosi körülmények mást tesznek szükségessé.
(4) A versenyzők minden vezényszóra azonnal reagálnak. A támadás YAME utáni folytatása súlyos szabálysértés.
77. cikk (1) A vezetőbíró folyamatosan mozog, hogy jól lásson, a versenyzők zavarása nélkül.
(2) A mérkőzést YAME vezényszóval kell megállítani pont, sérülés, tiltott cselekmény, kilépés, felszerelési probléma, orvosi beavatkozás vagy más, döntést igénylő helyzet esetén.
(3) Ha egy megengedett cselekmény biztonságosan folytatódhat, a vezetőbíró a mérkőzés megszakítása helyett a ZOKKO vezényszót használja. A megengedett klincsnek, a támadó jellegű eltolásnak vagy behúzásnak, a dobásra való belépésnek és az azonnali, ellenőrzött követő cselekménynek lehetőséget kell kapnia a kibontakozásra.
78. cikk (1) Az időmérő bíró jelzésére a vezetőbíró YAME, SOREMADE vezényszóval megállítja a mérkőzést, és a versenyzőket kezdővonalukra küldi vissza.
(2) A vezetőbíró kihirdeti valamennyi pontot és büntetést, és szükség esetén a HANTEI O ONEGAI SHIMASU vezényszóval döntést kér. A sarokbírók AKA-t, SHIRO-t vagy HIKIWAKE-t mutatnak. A vezetőbíró először a kisebbség, majd a többség szavazatait számolja meg, beszámítja saját szavazatát, és kihirdeti az eredményt.
(3) Az eredmény kihirdetése után a versenyzők megismétlik a köszöntéseket, az AKUSHU vezényszóra kezet fognak, és rendezetten elhagyják a küzdőteret.
4.9. Megengedett technikák és cselekmények
79. cikk A következő technikák és cselekmények megengedettek, ha kontrollal és megengedett célterületre hajtják végre őket:
- kézzel (ököllel) mért egyenes, köríves és felfelé irányuló ütések a testre (törzsre), a torok, a nyak, a gerincoszlop, az ágyék és a térdízület kivételével;
- egyenes, köríves, oldalsó, hátsó, vetődő, forgó és átforduló rúgások a testre, a lábakra és a fejre, az ágyék, a térdízület és a gerincoszlop kivételével, ideértve a DOMAWASHI KAITEN GERI-t és más átforduló vagy forgó támadásokat;
- térdrúgások a testre, a lábakra és a fejre;
- könyökütések a testre, a lábakra és a karokra;
- dobások és söprések, feltéve, hogy az ellenfelet nem irányítják szándékosan a fejére vagy a nyakára esésre, és nem alkalmaznak feszítést, fojtást, ellenőrizetlen áldozó dobást vagy „szuplex” típusú dobást;
- a klincsben az alkarral, a csuklóval, a tenyérrel, a testhelyzettel és zárt kontrollal végzett irányítás, az ujjak használata nélkül;
- egykezes fogás, ha közvetlenül segíti az azonnali megengedett támadást – az ellenfél testén, a fején pedig csak rövid ideig;
- az ellenfél behúzása, ha közvetlenül megteremti vagy segíti az azonnali ütést, térdrúgást, söprést vagy dobást;
- eltolás, ha támadás követi, megakadályozza a klincset, vagy segíti az azonnali megengedett támadást;
- teljes mértékben kontrollált ütés megengedett célterületre a földre került ellenfélen, közvetlenül szabályos dobás vagy elesése után; a cselekménynek kontrollt kell mutatnia, és nem hajtható végre sérülést okozó erővel;
- védekezés és ellentámadás a földön fekvő helyzetből; a földről indított ellentámadás ereje nincs korlátozva.
80. cikk A klincs, a fogás, az eltolás és a behúzás megítélésének fő szempontja, hogy a cselekmény közvetlen támadás részét képezi-e. Az önálló eltolás, a tartós lefogás vagy a passzív behúzás nem válik megengedetté pusztán azért, mert az érintkezés kezdetben szabályosan jött létre.
81. cikk E rész alkalmazásában „szuplex” típusú dobás az a dobás, amelynél az ellenfelet felemelik, és a támadó teste vagy válla fölött hátrafelé átdobják.
4.10. Tiltott technikák és cselekmények
82. cikk Tilos:
- tenyérrel, ököllel, alkarral vagy könyökkel ütni a fejre, az arcra, a torokra vagy a nyakra, valamint a gerincoszlopra;
- az ágyékot, a gerincoszlopot, a térdízületet, női versenyeken a mellet támadni;
- teljes erejű ütést vagy ellenőrizetlen támadást mérni arra a versenyzőre, aki elesett, térdel, vagy más módon nem tud rendesen védekezni;
- fejelni, szándékosan fejjel ütközni, vagy a fejet az ellenfél eltolására használni;
- ujjakkal fogni, beakasztani, csavarni vagy szorítani, ideértve a dogi behajlított ujjakkal való megfogását is, a 79. cikk 7. pontja szerinti fogás kivételével;
- a fejet vagy a nyakat két kézzel fogni;
- az ujjakat vagy a kis ízületeket manipulálni, a karokat vagy lábakat feszíteni, a nyakat csavarni, fojtani vagy fullasztani;
- olyan dobást végrehajtani, amely az ellenfelet szándékosan a fejére vagy a nyakára esésre irányítja, „szuplex” típusú dobást, valamint YAME után végrehajtott dobást;
- tartósan klincselni, passzívan lefogni vagy az ellenfelet mozgásképtelenné tenni (leszorítani) azonnali támadási kísérlet nélkül;
- ismételten eltolni, lökni vagy behúzni, ha ez nem kapcsolódik közvetlenül megengedett technikához, ideértve azt is, ha csak az ellenfél elmozdítására, támadásainak akadályozására vagy a küzdőtérről való kiszorítására használják;
- az ellenfelet szándékosan a biztonsági zónán kívülre tolni vagy dobni;
- szándékosan vagy ismételten kilépni a küzdőtérről, elesni a küzdelem elkerülése céljából, vagy megtagadni a küzdelmet;
- közeli távolságba lépni megengedett technika kísérlete nélkül, és a testet csak az ellenfél akadályozására használni;
- a támadást YAME után folytatni, vagy figyelmen kívül hagyni a vezetőbíró utasításait;
- bármely ellenőrizetlen, meggondolatlan vagy sportszerűtlen cselekmény, amely indokolatlan sérülésveszélyt idéz elő;
- a versenyző, az edző vagy a segítő sértő szavai, gesztusai vagy tiszteletlensége.
83. cikk A dogi megfogása és húzása szabálysértés. Ha a szabálysértés rövid ideig tart és nem jár előnnyel, a vezetőbíró nem köteles megállítani a mérkőzést; az első megállításkor szankcionálja, az ismételt vagy tartós szabálysértést pedig a 91. cikk szerint kell büntetni.
4.11. Az értékelés rendszere
84. cikk (1) IPPON-t (teljes pont) kell adni, ha a versenyző egy vagy több megengedett, hatásos technika következtében a földre kerül, vagy láthatóan elveszíti versenyzőképességét, és 5 (öt) másodpercen belül nem tudja a mérkőzést folytatni.
(2) IPPON-t kell adni akkor is, ha a versenyző megadja magát, visszalép, vagy saját megengedett cselekménye vagy védekezése által okozott sérülés miatt nem tudja folytatni, kivéve, ha más szabály eltérő eredményt határoz meg.
(3) Egy mérkőzésen két WAZA-ARI AWASETE IPPON-t jelent.
(4) Az IPPON megerősítése után a mérkőzés azonnal véget ér.
85. cikk (1) WAZA-ARI-t (fél pont) kell adni, ha a versenyző megengedett technika következtében:
- a földre kerül, de 5 (öt) másodpercen belül magához tér;
- állva marad, de egyértelműen meggyengül, vagy átmenetileg nem képes védekezni;
- más látható hatást szenved el, amely nem éri el az IPPON szintjét.
(2) Ugyanazon versenyző egy mérkőzésen végrehajtott három érvényes dobása „Előny – dobások” minősítést jelent. Ez az értékelésnél figyelembe vehető, de pont megadására nem kötelez.
(3) A dobás akkor érvényes, ha azt a versenyző kezdeményezte, felismerhető kontroll mellett a tatamira viszi az ellenfelet, és nem elsősorban megcsúszás, sikertelen technika vagy az ellenfél önkéntes elesése okozza. Az érvényes dobást a vezetőbíró egyértelműen jelzi.
(4) A dobást követő ellenőrzött követő cselekmény kontrollt mutat, de önmagában nem pótolja az előny megszerzéséhez szükséges három érvényes dobás követelményét.
(5) Ha az adott versenyre a technikai értekezlet jóváhagyta, WAZA-ARI akkor is adható, ha a megengedett söprést vagy dobást azonnal ellenőrzött, megengedett technika követi, és az összetett cselekmény egyértelmű technikai fölényt mutat.
4.12. A győztes megállapítása
86. cikk A győzelmet a következők alapján kell megítélni:
- IPPON vagy AWASETE IPPON;
- bírói döntés (HANTEI);
- az ellenfél feladása (MAITTA) vagy meg nem jelenése (KIKEN);
- az ellenfél diszkvalifikálása (SHIKKAKU);
- orvosi okból történő befejezés, ha az ellenfél olyan okból nem tudja folytatni, amelyért a győztes nem felelős;
- a holtverseny eldöntésének a 88. cikk szerinti szempontjai.
87. cikk (1) Ha a mérkőzés IPPON nélkül ér véget, a bírók a győztest a következő sorrendben állapítják meg:
- WAZA-ARI pontok;
- a büntetések egyenlege;
- az okozott hatás és a megengedett technikák látható eredménye;
- a hatásos technikák – ideértve a dobásokat – száma és minősége;
- technikai kontroll, kezdeményezés és küzdőszellem.
(2) Egy WAZA-ARI főszabályként nagyobb súlyú, mint legfeljebb két CHUI. A három CHUI-s különbség főszabályként a büntetett versenyző vereségéhez vezet, az elért WAZA-ARI-tól függetlenül.
(3) A döntést a 96. cikk szerinti többséggel kell meghozni.
88. cikk (1) Ha a rendes mérkőzésidő és a hosszabbítások után az eredmény döntetlen marad, a bírók a verseny jóváhagyott formájának megfelelően egymást követően a következő szempontokat alkalmazzák:
- a meglévő WAZA-ARI vagy IPPON pontok és a büntetések egyenlege,
- a megengedett technikák látható hatása és hatékonysága, ideértve a pontszerzéshez közeli cselekményeket és az „Előny – dobások” minősítést;
- az ütések, rúgások, dobások és védekező cselekmények technikai fölénye, változatossága, időzítése és pontossága;
- a kezdeményezés, a küzdőszellem, valamint a mérkőzés tempója és tere feletti kontroll;
- a jóváhagyott súlykülönbség, ha a testsúlyt szempontként határozták meg;
- a törőteszt eredménye, ha az a verseny része;
- további hosszabbítás vagy kötelező bírói döntés.
(2) Ha a testsúlyt alkalmazzák, a versenyzőket a főbíró által meghatározott versenyfelszerelésben kell megmérni. A könnyebb versenyző csak akkor nyer, ha a 74. cikk szerinti különbség fennáll. Kisebb különbség esetén a következő szempontot kell alkalmazni.
4.13. Figyelmeztetések, büntetések és diszkvalifikálás
89. cikk (1) A büntetéseket a szabálysértés súlya, következményei és ismétlődése szerint kell kiszabni.
(2) A CHUI, a GENTEN és a SHIKKAKU a bírók többségi döntését igényli. A vezetőbíró szóbeli KEIKOKU-t a sarokbírók támogatása nélkül is adhat.
(3) A GENTEN vagy a SHIKKAKU kihirdetése előtt a vezetőbíró meghallgatja a sarokbírók véleményét.
(4) A versenyzővel szemben az edzője vagy segítője által elkövetett, a 82. cikk 16. pontja szerinti szabálysértésért is kiszabható szankció.
90. cikk KEIKOKU (szóbeli figyelmeztetés) adható első, csekély súlyú szabálysértésért, lényeges következmény nélküli technikai szabálysértésért vagy azonnali korrekciót igénylő magatartásért. A KEIKOKU a döntésnél nem számít bele, de ismétlés esetén a magatartás CHUI-val szankcionálható.
91. cikk CHUI (intés) adható:
- ismételt vagy jelentős, enyhe szabálysértésért;
- nem megengedett, ujjakkal végzett fogásért vagy a dogi megfogásáért és húzásáért;
- azonnali támadás nélküli tartós klincsért;
- azonnali megengedett technika nélküli eltolásért vagy behúzásért;
- passzivitásért, menekülésért vagy a küzdelem elutasításáért;
- ismételt kilépésekért – főszabályként három megállapított JOGAI után;
- a küzdőtéren való beszédért, tiltakozásért vagy tiszteletlen viselkedésért;
- minden olyan magatartásért, amelyet a bírói többség súlyát tekintve egyenértékűnek ítél.
92. cikk (1) GENTEN (büntetés) adható:
- a szabályok súlyos megsértéséért;
- nem megengedett technikával okozott sérülésért, ha az ellenfél folytatni tudja;
- CHUI szintű ismételt szabálysértésekért;
- a fejre vagy a nyakra mért, nem megengedett kéz- vagy könyökütésért;
- az ágyék, a gerincoszlop, a térdízület vagy a mell elleni támadásért;
- veszélyes vagy tiltott dobásért;
- a földre került ellenfél elleni, teljes erejű támadásért;
- durván sportszerűtlen magatartásért;
- minden olyan cselekményért, amelyet a bírói többség súlyát tekintve egyenértékűnek ítél.
(2) Két CHUI egy GENTEN-nel egyenértékű. A vezetőbíró egyértelműen kihirdeti mind a felhalmozott CHUI-kat, mind az ennek megfelelő GENTEN-t.
93. cikk (1) SHIKKAKU (diszkvalifikálás) szabható ki:
- szándékos, súlyos szabálysértésért;
- olyan nem megengedett cselekményért, amely az ellenfél folytatását lehetetlenné tevő sérülést okozott;
- a vezetőbíró vagy a bírói bizottság utasításainak megtagadásáért;
- két GENTEN-ért, ideértve a négy CHUI-t is;
- a Budó szellemével ellentétes magatartásért;
- az önuralom elvesztéséért, sértő magatartásért vagy szándékos tiszteletlenségért;
- a versenykiírásban meghatározott kötelező versenykövetelmény teljesítésének megtagadásáért;
- minden olyan cselekményért, amelyet a bírói többség az azonnali kizárás alapjának tekint.
(2) A SHIKKAKU a versenyzőt kizárja az adott ágrajzból, csoportból vagy csapatmérkőzésből, ellenfelét pedig győztesnek nyilvánítják. Az ügy fegyelmi eljárás céljából a GKB elé utalható.
(3) Ha a sérülést nem megengedett cselekmény okozta, az orvosi döntés határozza meg, hogy a sérült versenyző folytathatja-e, a szabálysértő szankciójáról pedig a bírók külön döntenek. A sérülés ténye önmagában nem teszi szükségtelenné a vétkesség és a cselekmény szabályszerűségének megállapítását.
94. cikk (1) JOGAI (kilépés) akkor áll fenn, ha a versenyző mindkét lábával elhagyja a küzdőteret. A YAME előtt befejezett technikáért járó pont a kilépés bekövetkezése esetén is megadható.
(2) A nem megengedett eltolással kiszorított versenyző nem kap JOGAI-t, az eltoló versenyzőt pedig figyelmeztetni vagy büntetni kell.
(3) A folyamatos mozgás közbeni véletlen kilépés a küzdőtérről nem minősül szükségképpen JOGAI-nak, ha a versenyző azonnal visszatér, és nem kísérelte meg elkerülni a küzdelmet.
(4) A passzivitásra, kitérésre vagy szabálytalan taktikára utaló ismételt vagy szándékos kilépéseket büntetni kell. A vezetőbíró a szabályt mindkét versenyzőre egyformán alkalmazza, és nem bünteti az egyiket JOGAI-val, ha ugyanazért az eltolásért egyidejűleg a másikat bünteti.
4.14. A bírói testület összetétele és a döntéshozatal
95. cikk (1) A mérkőzést ötbírós rendszerben kell vezetni – egy vezetőbíró és négy, a küzdőtér sarkaiban székeken elhelyezkedő sarokbíró. Minden sarokbíró egy piros és egy fehér zászlót tart, és sípot visel.
(2) Szükség esetén a főbíró vagy a tatamifelügyelő hárombírós rendszert rendelhet el – egy vezetőbíró és két sarokbíró, akik közül az egyik a vezetőbírótól jobbra elöl, a másik tőle balra és kissé hátrébb foglal helyet. A sarokbírók zászlóval és sípszóval jeleznek.
(3) A FUKUSHIN SHUGO vezényszóra a sarokbírók zászlóikat a székeken hagyják, és rövid megbeszélésre a vezetőbíróhoz gyűlnek a küzdőtér határának közelében úgy, hogy beszélgetésüket a versenyzők és a nézők ne hallják. A vezetőbíró egyértelműen megindokolja egy látszólagos pont minden megsemmisítését és minden lényeges büntetést.
96. cikk (1) Ötbírós rendszerben minden bírónak egy szavazata van, és a döntéshez legalább három egyező szavazat szükséges. Hárombírós rendszerben legalább két egyező szavazat szükséges.
(2) Ötbírós rendszerben a döntések a következők szerint alakulnak:
| Szavazatok | Eredmény |
|---|---|
| 4 AKA-ra | AKA győzelme |
| 3 AKA-ra + 1 SHIRO-ra vagy HIKIWAKE | AKA győzelme |
| 2 AKA-ra + 2 HIKIWAKE, a vezetőbíró AKA-ra szavaz | AKA győzelme |
| 4 SHIRO-ra | SHIRO győzelme |
| 3 SHIRO-ra + 1 AKA-ra vagy HIKIWAKE | SHIRO győzelme |
| 2 SHIRO-ra + 2 HIKIWAKE, a vezetőbíró SHIRO-ra szavaz | SHIRO győzelme |
| 4 HIKIWAKE | Döntetlen |
| 1 AKA-ra + 1 SHIRO-ra + 2 HIKIWAKE, a vezetőbíró HIKIWAKE-ra szavaz | Döntetlen |
| Minden egyéb megosztott szavazás | A vezetőbíró szavazata dönt a többség megszámlálásakor, vagy – ha a jelzések összeegyeztethetetlenek – rövid megbeszélés után |
(3) Ha a többség jelzésével kapcsolatban megalapozott kétség merül fel, a vezetőbíró a pont vagy a büntetés végleges megerősítése előtt FUKUSHIN SHUGO-t rendelhet el.
(4) A bírók csak olyan döntést mutatnak, amelyet általuk megfigyeltek jóhiszeműen alátámasztanak. A MIEZU jelzést akkor kell használni, ha a bíró nem látta tisztán a döntő cselekményt; nehéz döntés elkerülésére nem használható.
97. cikk A vezetőbíró a következő jelzéseket használja:
| Kifejezés | A bíró teendője |
|---|---|
| IPPON | A többség megerősítése után a pontot szerző versenyző felé eső karját átlósan, mintegy 45°-os szögben felfelé emeli. |
| WAZA-ARI | A pontot szerző versenyző felé eső karját vízszintesen kinyújtja. |
| AWASETE IPPON | Két WAZA-ARI kihirdetése, majd AWASETE IPPON. |
| HIKIWAKE | Karjait a teste előtt keresztezi. |
| KEIKOKU | Megnevezi a szabálysértést, és szóbeli figyelmeztetést hirdet ki. |
| CHUI | Testmagasságban a versenyzőre mutat, és kihirdeti az intés sorszámát. |
| GENTEN | Arcmagasságban a versenyzőre mutat, és kihirdeti a büntetés sorszámát. |
| SHIKKAKU | A diszkvalifikált versenyzőnek kifelé mutat, ellenfelét pedig győztesnek hirdeti ki. |
| JOGAI | A határra mutat, és kihirdeti a kilépést. |
| MIEZU | A bíró jelzi, hogy nem látta tisztán a cselekményt. |
| TORIMASEN / MITOMEZU | A cselekményt nem értékelik, illetve nem ismerik el. |
| KIKEN | Vereség meg nem jelenés vagy a mérkőzés előtti visszalépés miatt. |
| MAITTA | Megadás vagy visszalépés a mérkőzés alatt. |
| JIKAN | Karjaival „T” betűt formál, és elrendeli az óra megállítását. |
| FUKUSHIN SHUGO | A sarokbírókat megbeszélésre hívja. |
4.15. A mérkőzés ideiglenes megállítása és befejezése
98. cikk (1) Sérülés esetén a vezetőbíró YAME-t és JIKAN-t hirdet, odahívja a versenyorvost, a nem sérült versenyzőt pedig a kijelölt helyen való várakozásra utasítja.
(2) Az orvos felméri a sérülést, és véleményt ad arról, hogy a versenyző folytathatja-e. Az orvosi döntés kötelező.
(3) Az orvosi ellátás egy mérkőzésen belül nem haladhatja meg a rendes mérkőzésidőt, kivéve, ha kivételes esetben a főbíró további időt engedélyez. Túllépés esetén a főbíró az orvossal és a bírókkal folytatott konzultációt követően dönt arról, hogy a mérkőzést újraindítják, ideiglenesen felfüggesztik vagy befejezik.
99. cikk A vezetőbíró befejezi a mérkőzést, ha:
- IPPON-t vagy AWASETE IPPON-t ítéltek meg;
- a versenyorvos a versenyzőt a folytatásra alkalmatlannak nyilvánította;
- a versenyző megadja magát vagy visszalép (MAITTA);
- SHIKKAKU-t szabtak ki;
- a folytatás nyilvánvaló kockázatot jelent a versenyző egészségére.
4.16. Orvosi követelmények és biztonság
100. cikk (1) Az általános rendelkezések (I–III. rész) szerinti orvosi követelményeket kell alkalmazni, ideértve a kiütésre vonatkozó, 34. cikk szerinti szabályokat is.
(2) Ha a fejre mért ütés következtében a versenyző elesik, elveszíti tájékozódóképességét, vagy orvosi értékelésre szorul, a vezetőbíró azonnal megállítja a mérkőzést, és odahívja a versenyorvost.
(3) A veteránoknál a vezetőbíró különös figyelemmel kíséri az orvosi biztonságot, a túlzott erejű kontaktot és a fejre mért ellenőrizetlen ütéseket.
4.17. Különös rendelkezések
4.17.1. Az U16 és az U18 divízió
101. cikk Az U16 és az U18 divízióban a felnőttekre vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
- a mérkőzésidőt és a döntő súlykülönbséget a 74. cikk határozza meg;
- a fejre irányuló rúgásokat és térdrúgásokat kellő kontrollal kell végrehajtani; a fejre irányuló, kiütésre törekvő, ellenőrizetlen, teljes erejű technika tilos;
- a dobások, a klincs, a támadó jellegű eltolások és behúzások a 79. cikk szerint megengedettek, de a veszélyes, fejjel előre irányuló dobások és az ellenőrizetlen áldozó technikák tilosak;
- a földre került ellenféllel szemben csak ellenőrzött, könnyű követő cselekmény megengedett; a sérülést okozó kontakt tilos;
- a védőfelszerelés a 73. cikk és a versenykiírás szerinti.
4.17.2. Az U8, az U10, az U12 és az U14 divízió
102. cikk (1) Az U8, az U10, az U12 és az U14 divízióban e rész szabályait az életkor és a biztonság által megkövetelt következő eltérésekkel kell alkalmazni. A versenykiírás csak további korlátozásokat vezethet be, az e cikk által tiltott technikát azonban nem engedélyezheti.
(2) A mérkőzésidőt és a döntő súlykülönbséget a 74. cikk határozza meg.
(3) Az U8 és az U10 divízióban a fejet érő mindennemű kontakt tilos. Az U12 és az U14 divízióban fejre irányuló rúgás csak akkor megengedett, ha a versenykiírás ezt kifejezetten meghirdeti, és a versenyzők arcvédős fejvédőt viselnek; e rúgásoknak könnyűnek, technikailag kontrolláltnak és a korcsoportnak megfelelőnek kell lenniük. A fejet érő ellenőrizetlen vagy teljes erejű kontakt tilos.
(4) Az U12 és az U14 divízióban a fejre irányuló USHIRO MAWASHI GERI, DOMAWASHI KAITEN GERI és OROSHI KAKATO GERI technikát a versenykiírás vagy a technikai értekezlet döntése megtilthatja.
(5) A fejre mért könyökütés és térdrúgás tilos. A testre mért ellenőrzött térdrúgás az U14 divízióban megengedhető, ha a versenykiírás ezt meghirdeti.
(6) Tilos a térdízület elleni támadás és a combra mért ellenőrizetlen sarokrúgás.
(7) A dobásoknak az életkornak megfelelőnek és ellenőrzöttnek kell lenniük, áldozás, emelés vagy veszélyes forgatás nélkül. A vezetőbíró a dobásra való belépést már annak kezdetén megszakíthatja, ha a biztonság ezt megköveteli.
(8) Dobás után csak ellenőrzött, erő nélküli érintés mutatható be. A földre került versenyzővel szemben sérülést okozó kontakt nem megengedett.
(9) A 73. cikk szerinti védőfelszerelés kötelező.
(10) Ha a fiatal versenyző láthatóan zaklatott, tartósan sír, nem tud védekezni, vagy egyértelmű utasítások után sem akarja folytatni, a vezetőbíró megállítja a mérkőzést, és az orvos vagy az edző segítségét kéri. Az eredményt a biztonság, a küzdőképesség és a körülmények alapján kell megállapítani; az érzelmi állapot nem minősül automatikusan szabálysértésnek.
4.17.3. A veterán divízió
103. cikk (1) A veterán divízió a 35. életévüket betöltött versenyzők számára nyitott. A versenykiírás további korcsoportos alosztályokat hozhat létre, ha a résztvevők száma ezt lehetővé teszi.
(2) A mérkőzésidőt és a döntő súlykülönbséget a 74. cikk, a felszerelést a 73. cikk határozza meg.
(3) A felnőttekre vonatkozó technikai szabályokat a 100. cikk (3) bekezdésének betartásával kell alkalmazni.
4.17.4. Csapatversenyek
104. cikk (1) A csapat összetételét a versenykiírás határozza meg. Az ajánlott összetétel:
- férfiak – három versenyző és egy tartalék;
- nők – két versenyző és egy tartalék.
(2) A csapat sorrendjét a csapatmérkőzés előtt kell leadni, és az az első mérkőzés kezdete után nem módosítható, kivéve a tartalékkal történő engedélyezett cserét. A sérülés miatt lecserélt versenyző ugyanabba a csapatversenybe nem térhet vissza.
(3) Minden egyéni győzelem egy csapatpontot ér, a döntetlen vagy a vereség nulla pontot. A több győzelmet elérő csapat nyer. Azonos számú győzelem esetén az IPPON-nal elért győzelmek számát, majd a WAZA-ARI pontok számát kell összehasonlítani.
(4) A csapatmérkőzés döntetlennel is végződhet. Ha a csapateredmény döntetlen marad, egy döntő mérkőzést kell tartani az egyéni szabályok szerint, amely nem végződhet döntetlennel. A döntő mérkőzés versenyzőjének kiválasztási módját a csapatverseny előtt ki kell hirdetni.
4.17.5. Törőteszt
105. cikk (1) A törőteszt (TAMESHIWARI) nem kötelező, és csak akkor kell megtartani, ha a versenykiírás előzetesen meghirdette – holtverseny eldöntésének szempontjaként vagy technikai bemutatóként.
(2) A szabványos anyag, annak ellenőrzése és az alátámasztások a kata- és tameshiwari-versenyek lebonyolítására vonatkozó szabályok 66–73. cikke szerintiek – 33 × 21 × 2,4 cm méretű japán cédrus-, fenyő- vagy lucfenyődeszkák.
(3) A megkövetelt technikákat a versenykiírás jelöli meg. A hagyományos sorrend magában foglalhatja a SEIKEN (ököl), a SHUTO (kézél), a HIJI (könyök) és – ha meghirdették – a SOKUTO vagy KAKATO (lábél vagy sarok) technikát.
(4) A deszkák minimális száma férfiaknál kettő, nőknél egy, kivéve, ha a versenykiírás másként rendelkezik. A versenyző a minimumnál többet is bejelenthet. Sikertelen első kísérlet után a második kísérletnél csak a minimális szám jelenthető be, kizárólag új deszkák felhasználásával.
(5) A versenyző az adott technikára nulla pontot kap, ha a megengedett kísérletek során nem töri el a minimális számú deszkát. Eredményét az összes megkövetelt technikával eltört deszkák együttes száma adja.
(6) Minden kísérlet HAJIME után kezdődik, és két percen belül fejeződik be. A HAJIME előtti törés érvénytelen. A láthatóan meghajlott vagy részben szétvált deszka csak akkor számít, ha a bírók megerősítik, hogy teljesen eltört.
(7) Az a versenyző, aki a kötelező törőtesztet megtagadja, kizárható az adott versenyszámból vagy döntési eljárásból.
(8) 16 év alatti személyek nem vesznek részt törőteszten. Számukra a versenykiírás csak jóváhagyott, többször használható műanyag deszkákkal végzett bemutatót írhat elő.
106. cikk (1) A törőtesztet kijelölt vezetőbíró vezeti, aki irányítja a versenyzőket, a bírókat, a jegyzőkönyvvezetőket és a törőállomások segítőit.
(2) A bírók ellenőrzik az anyag és az alátámasztások méreteit, szárazságát és állapotát. A megkövetelt számú deszkát felhatalmazott segítők helyezik el. A versenyzők nem érinthetik meg és nem igazíthatják meg a deszkákat, de kérhetik a hivatalos személyt, hogy igazítsa meg azokat. A hivatalos személy jóváhagyásával puha kendő helyezhető el.
(3) A vezetőbíró minden kísérletet KAMAETE és HAJIME vezényszóval indít. A sikeres kísérletet KANSUI szóval hirdeti ki, és a jegyzőkönyvvezetőnek mutatja az eltört deszkák számát. A sikertelen kísérletet SHIPPAI szóval hirdeti ki.
(4) Valamennyi technika végrehajtása után a versenyzők meghajolnak, és a vezetőbíró utasítására távoznak.
4.17.6. Iskolai és ifjúsági versenyek
107. cikk (1) A GKB és nemzeti szervezetei oktatási intézményekkel, sportklubokkal vagy közigazgatási szervekkel közösen iskolai, települési és ifjúsági fejlesztő versenyeket rendezhetnek. A részvétel nyitott lehet olyan tanulók számára, akik egyidejűleg iskolájukat és regisztrált klubjukat képviselik.
(2) A versenykiírás megjelöli a rendezőt, a részvételre bocsátott iskolákat vagy klubokat, az életkori és fokozati követelményeket, az orvosi dokumentációt, a biztosítást, a kategóriákat, a felszerelést és az egyszerűsített szabályokat.
(3) A GKB Technikai Bizottsága megtartja az ilyen versenyeken alkalmazott szabályokra vonatkozó hatáskörét. A gyermekek és a tapasztalatlan versenyzők biztonságát szolgáló módosításokat a regisztrációs határidő lejárta előtt ki kell hirdetni.
(4) Az e cikk szerinti versenyeken a rendező a 37. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeket teljesíti.
V. rész. GKB Kumite – Második fok
5.1. Általános rendelkezések
108. cikk E rész a Második fokú kumite – a GKB versenyrendszerének második versenyszintje – mérkőzéseinek lebonyolítására vonatkozó sporttechnikai szabályokat határozza meg.
109. cikk (1) A Második fokú kumite az Első fokú kumitére épül. Az álló helyzetben végrehajtott ütő-rúgó technikát a fejre irányuló kézütések, a dogifogások, a ledöntések, a földharc, a feszítések és a fojtások egészítik ki, miközben a versenyzők fejét és kezét sisak és kesztyű védi.
(2) A Második fokú kumite a Harmadik fokú kumitére felkészítő szint.
110. cikk (1) A versenyek szervezését, a részvételi jogosultságot, a bírói bizottságot, az orvosi biztosítást, az óvásokat, a helyezések megállapítását és a résztvevők magatartását az általános rendelkezések (I–III. rész) szabályozzák.
(2) A mérkőzés lebonyolításának e részben nem szabályozott kérdéseiben a IV. rész következő rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni:
- a mérkőzés előkészítése, a vezényszavak és az etikett – 75. cikk és 76. cikk;
- a vezetőbíró jelzései – 97. cikk;
- a figyelmeztetések, a büntetések és a diszkvalifikálás rendszere – 89–93. cikk, amennyiben e rész másként nem rendelkezik;
- a mérkőzés alatti sérülés esetén nyújtott orvosi segítség – 98. cikk.
(3) A IV. résznek a megengedett és a tiltott technikákra, az IPPON és WAZA-ARI értékelésre, a mérkőzésidőre, a küzdőtérre, a kilépésre (JOGAI) és a felszerelésre vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.
5.2. A versenyszám jellege
111. cikk (1) A Második fokú kumite nagykorú versenyzők teljes kontaktos mérkőzése, amely ötvözi az álló helyzetben végrehajtott ütő-rúgó technikát, a klincset, a dogifogásokat, a söpréseket, a dobásokat, a ledöntéseket, a földharcot, a feszítéseket és a fojtásokat.
(2) Álló helyzetben a kézütések a fejre és a testre megengedettek. Talajhelyzetben ütések csak a testre megengedettek – a talajon lévő versenyző fejére irányuló ütő támadás tilos.
(3) A mérkőzés menetekben folyik, knockdown után hivatalos bírói számolással; idő előtti győzelem hiányában a győztest bírói döntés határozza meg, amelynél előnyt élvez az a versenyző, akinek kevesebb, kilépésért járó büntetőpontja van.
5.3. A részvétel joga
112. cikk (1) A Második fokú kumitében csak a 18. életévüket betöltött versenyzők vehetnek részt, akik megfelelnek a 9. cikk szerinti általános részvételi feltételeknek.
(2) A Második fokú kumitére való bebocsátásról az adott versenyző tapasztalata alapján kell dönteni. A klub vezetője a nevezésben megjelöli a versenyző tapasztalatát, a rendező pedig ezt a GKB nyilvántartása és a versenykönyv alapján ellenőrizheti.
(3) A verseny versenykiírása további objektív követelményeket – minimális technikai fokozatot vagy korábbi versenytapasztalatot – is előírhat.
(4) A női versenyző írásbeli nyilatkozatot ad át a versenyorvosnak arról, hogy nem várandós. A nyilatkozatot kizárólag a versenyorvos kezeli, az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének betartásával, és a verseny befejezése után megsemmisíti.
5.4. Súlycsoportok
113. cikk (1) A súlycsoportok:
| Divízió | Életkor | Súlycsoportok |
|---|---|---|
| Férfiak | 18+ | 70 kg-ig; 70 kg felett 80 kg-ig; 80 kg felett 90 kg-ig; 90 kg felett |
| Nők | 18+ | 60 kg-ig; 60 kg felett |
(2) A versenyző egy versenyen csak egy kategóriában indulhat. Kategóriák összevonása csak a 70. cikk (4) bekezdésében foglalt rendben és a versenykiírás szerint megengedett.
5.5. A küzdőtér
114. cikk (1) A mérkőzéseket jóváhagyott tatamin kell lebonyolítani. A küzdőtér 10 m oldalhosszúságú négyzet, amely körül legalább 2 m széles biztonsági zónát kell biztosítani.
(2) A kontrasztos határvonal a biztonsági zóna része.
115. cikk Kilépés akkor áll fenn, ha a versenyző valamely testrészével egyértelműen megérinti a határvonalat vagy az azon túli területet. A csak a dogival, az övvel, a hajjal vagy az öltözet más részével történő érintés nem minősül kilépésnek.
5.6. Öltözet és védőfelszerelés
116. cikk (1) A kötelező felszerelés:
- az 51. cikk szerinti dogi;
- arcrács nélküli, jóváhagyott védősisak;
- nyitott ujjú, 4–6 uncia (oz) tömegű versenykesztyű;
- puha könyökvédő;
- fogvédő;
- ágyékvédő (férfiak);
- medence- és mellvédő (nők).
(2) A kesztyű lehetővé teszi a biztonságos fogást és birkózást, tompítja az ököl ütőfelületét, és nincsenek szabadon álló kemény, fém vagy éles részei.
(3) A sisak stabilan illeszkedik, nem korlátozza túlzottan a látóteret, és megbízhatóan be van kapcsolva. Ha a sisak elmozdul, a vezetőbíró megállíthatja a mérkőzést. A versenyző sarkának felhatalmazott személye megigazítja és rögzíti a sisakot, majd a mérkőzés a vezetőbíró vezényszavára folytatódik.
(4) A pólyára, az ortézisekre, az ékszerekre és a körmökre a 73. cikk (8)–(10) bekezdésében foglalt követelményeket kell alkalmazni.
(5) A védőfelszerelésnek a 73. cikk (11) bekezdésének, a női mellvédőknek az EN 13277-6 szabványnak kell megfelelniük.
5.7. A mérkőzés időtartama
117. cikk (1) A mérkőzés öt, egyenként kétperces menetből áll, a menetek között egyperces szünettel.
(2) Az időt csak a vezetőbíró JIKAN vezényszavára kell megállítani, ideértve a 130. cikk szerinti hivatalos számolást is.
(3) Hosszabbításra nem kerül sor. Idő előtti győzelem hiányában a győztest a 134. cikk szerinti bírói döntés határozza meg.
5.8. Alapfogalmak
118. cikk (1) A versenyző akkor van talajhelyzetben, ha ténylegesen ledöntötték, levitték, elesett vagy talajhelyzetbe került, és testsúlyának túlnyomó részét nem a két lába tartja.
(2) Talajhelyzet áll fenn, ha a versenyző egyik vagy mindkét térdén van, a tatamin ül vagy fekszik, a szokásos álló helyzeten kívül könyökére vagy alkarjára támaszkodik, vagy testsúlyát főként a kezei tartják.
(3) Nincs talajhelyzetben az a versenyző, aki stabilan a lábán áll, és önként egy kézzel megérinti a tatamit. A mozgás, az egyensúly visszanyerése, a dobás elleni védekezés vagy technika végrehajtása közbeni rövid kézérintés nem minősül automatikusan talajhelyzetnek.
(4) A versenyző nem érintheti meg szándékosan kézzel a tatamit csupán azért, hogy a talajhelyzetre vonatkozó szabályok védelmét élvezze.
(5) Kétség esetén a vezetőbíró a helyzetet a testsúly eloszlása, a stabilitás, a ledöntés vagy kontroll fennállása és a szokásos állásban való azonnali folytatás lehetősége alapján állapítja meg.
119. cikk E rész alkalmazásában „test” a törzs elülső és oldalsó része, a torok, a nyak, a gerincoszlop és az ágyék kivételével.
120. cikk Ledöntés (TAKEDOWN) akkor áll fenn, ha a cselekményt a versenyző kezdeményezte, az ellenfél egyértelmű tatamira viteléhez vezet, és felismerhető kontroll megszerzése vagy megtartása követi. Az ellenfelet vagy a helyzetet kontrolláló versenyző az aktív fél.
121. cikk (1) Aktív fél az a versenyző, aki támad, ledöntést vagy dobást hajt végre, a helyzetet kontrollálja, vagy a mozgás irányát meghatározza.
(2) Passzív fél az a versenyző, akit kontrollálnak, kivezetnek, ledöntenek, vagy a határhoz kényszerítenek.
5.9. Megengedett technikák és cselekmények
122. cikk (1) Álló helyzetben megengedettek:
- ököllel és nyitott kézzel végzett ütések a fejre és a testre;
- rúgások a lábakra, a testre és a fejre;
- térdrúgások a testre és a fejre;
- könyökütések a testre;
- aktív klincs, tolás és húzás;
- dogifogások;
- söprések, dobások és ledöntések;
- átmenet az álló helyzetből a talajhelyzetbe.
(2) A fejre mért könyökütések tilosak.
123. cikk Talajhelyzetben megengedettek:
- ököllel, nyitott kézzel, alkarral és könyökkel végzett ütések a testre;
- térdrúgások és rúgások a testre;
- pozíciós kontroll és leszorítások;
- pozícióváltások;
- a 124. cikk szerinti feszítések és fojtások.
124. cikk (1) Megengedettek a fokozatosan ható, ellenőrzött feszítések és fojtások, amelyek elegendő időt adnak a versenyzőnek a veszély felismerésére és a megadás jelzésére:
- egyenes könyökfeszítés;
- AMERICANA és KIMURA vállfeszítés;
- OMOPLATA és más ellenőrzött vállfeszítések;
- egyenes bokafeszítés;
- vér- és légfojtások;
- karral, lábbal vagy a dogi felhasználásával végzett fojtások.
(2) Minden feszítést fokozatosan kell alkalmazni. A vezetőbíró a technikát megszakítja, ha az ízület nyilvánvalóan veszélyes helyzetbe került, vagy a versenyző nem tudja biztonságosan jelezni a megadást.
5.10. Tiltott technikák és cselekmények
125. cikk Minden helyzetben tilos:
- a szembe nyúlás vagy a szem nyomása;
- a fejelés;
- a harapás;
- a haj húzása;
- a szájba, az orrba, a fülbe vagy más testüregbe nyúlás;
- a légcső szorítása, megfogása vagy kihúzása;
- az ágyékra mért ütések;
- a tarkóra mért ütések;
- a gerincoszlopra mért ütések;
- egyetlen ujj megfogása, csavarása vagy törése;
- a bőr karmolása, csípése vagy csavarása;
- a fejre vagy a nyakra történő szándékos dobás;
- a megállító vezényszó vagy a megadás utáni folytatás;
- annak a versenyzőnek a megtámadása, aki bíró vagy orvos ellátása alatt áll;
- kemény, elrejtett vagy nem engedélyezett tárgy használata;
- a durván sportszerűtlen magatartás vagy a vezetőbíró vezényszavai végrehajtásának megtagadása;
- a fejre mért könyökütések.
126. cikk Talajhelyzetben tilos:
- a fejre mért bármilyen ütés;
- az ellenfélre való rálépés;
- a földre került ellenfélre testsúllyal történő ráugrás;
- a tarkóra vagy a gerincoszlopra mért ütések.
127. cikk Tilosak a következő feszítések és technikák:
- belső és külső sarokfeszítések;
- a TOE HOLD és a lábfej más csavaró feszítései;
- az egyenes térdfeszítés és minden más olyan cselekmény, amely elsősorban a térdízületet terheli;
- a vádlira vagy a bicepszre ható kompressziós feszítések;
- a csuklófeszítések;
- a nyak közvetlen feszítése és csavarása;
- a gerincoszlopot fő emelőként használó technikák;
- az egyes ujjak manipulálása;
- minden olyan technika, amely nem ad valós lehetőséget az időben történő megadásra.
5.11. Aktivitás és kontroll talajhelyzetben
128. cikk (1) A mérkőzés addig folytatódik talajhelyzetben, amíg valós technikai aktivitás folyik – ütő támadás, a helyzet javítása, feszítési vagy fojtási kísérlet, aktív védekezés, kiszabadulás vagy átmenet más helyzetbe.
(2) Ha a helyzet beragadt, és egyik versenyző sem végez technikailag jelentős cselekményt, a vezetőbíró befejezi a talajharcot, és a mérkőzést álló helyzetben, középről indítja újra.
(3) A technikai fejlődés, ütő támadás, feszítési vagy fojtási kísérlet, illetve a helyzet javítása nélküli puszta lefogás nem minősül elegendő aktivitásnak.
5.12. Kilépés és büntetőpontok
129. cikk (1) Minden versenyző nulla, kilépésért járó büntetőponttal kezdi a mérkőzést. Minden megerősített, 115. cikk szerinti kilépésért egy büntetőpontot kap.
(2) Büntetőpont akkor is jár, ha a versenyzőt megengedett cselekménnyel tolják ki, dobják ki, döntik le vagy vezetik ki.
(3) Ha a két versenyző egyetlen cselekmény során éri el a külső területet, a pontot a passzív fél kapja.
(4) Nem jár büntetőpont, ha a kilépést közvetlenül tiltott technika, a megállító vezényszó utáni cselekmény, bíró vagy egészségügyi személy beavatkozása, a tatami sérülése vagy más olyan ok idézte elő, amelyért a versenyző nem felelős.
(5) Ha feszítés vagy fojtás közben a támadó érinti meg elsőként a külső területet, a cselekményt meg kell szakítani, és a támadó egy büntetőpontot kap, a védekezőnél pedig nem kell kilépést számolni. Ha elsőként a védekező érinti meg, a büntetőpontot ő kapja.
(6) Kilépés után a mérkőzés álló helyzetben, középről folytatódik.
(7) A büntetőpontokat a 89. cikk szerinti büntetésektől elkülönítve kell nyilvántartani, és a bírói döntésnél kötelezően figyelembe kell venni.
5.13. Számolás, kiütés és technikai kiütés
130. cikk (1) A vezetőbíró egytől tízig tartó hivatalos számolást végez, ha a versenyző megengedett ütő-rúgó technika következtében a földre került, elveszítette tájékozódóképességét vagy stabilitását, vagy átmenetileg nem képes a folytatásra és a rendes védekezésre.
(2) A számolás megkezdésekor a vezetőbíró JIKAN-t hirdet. A másik versenyző azonnal abbahagyja a támadást, és a vezetőbíró által kijelölt helyre vonul vissza. Ha a mérkőzés folytatható, az idő a ZOKKO vagy a HAJIME vezényszóra indul újra.
(3) A versenyző csak akkor folytathatja, ha a „tíz” előtt visszanyerte stabil harcállását, tiszta tájékozódóképességét, a vezényszavak végrehajtására és a védekezésre való képességét.
(4) A vezetőbíró a mérkőzést a „tíz” előtt is befejezheti, ha nyilvánvaló, hogy a versenyző nem tudja biztonságosan folytatni.
131. cikk (1) Kiütést kell megítélni, ha a versenyző „tízig” nem tér magához, vagy nem tudja biztonságosan folytatni.
(2) Technikai kiütést kell megítélni, ha a versenyző egy ütéssorozat során nem ad hatékony technikai választ, nem védekezik észszerűen, és hatékony védekezés nélkül egymást követő tiszta találatokat kap. A technikai kiütéshez nem szükséges, hogy a versenyző elveszítse eszméletét.
5.14. Megadás
132. cikk (1) A megadást kézzel vagy lábbal végzett többszöri ütögetéssel, egyértelmű szóbeli kijelentéssel vagy más félreérthetetlen jelzéssel kell jelezni. A helyesen alkalmazott feszítés által kiváltott kiáltást a vezetőbíró szóbeli megadásként fogadhatja el.
(2) Megadás esetén a mérkőzés azonnal véget ér, és az ellenfelet győztesnek nyilvánítják. A feszítést vagy a fojtást a megadás vagy a megállító vezényszó után azonnal fel kell oldani.
(3) A vezetőbíró jelzés nélkül is befejezheti a mérkőzést, ha a versenyző elveszítette eszméletét, fizikailag nem képes jelzést adni, vagy a folytatás súlyos sérülés közvetlen veszélyével jár. Ilyen esetekben az ellenfelet a vezetőbíró által befejezett megadással győztesnek nyilvánítják.
5.15. A győzelem módjai és a bírói döntés
133. cikk A győzelmet kiütéssel, technikai kiütéssel, megadással, orvosi döntéssel történő befejezéssel, visszalépéssel, bírói döntéssel, diszkvalifikálással vagy meg nem jelenéssel kell megítélni.
134. cikk (1) A Második fokú kumitében nem alkalmazható a tízpontos rendszer, az IPPON és a WAZA-ARI. Idő előtti győzelem hiányában mind az öt bíró köteles győztest megállapítani, és AKA-ra vagy SHIRO-ra szavaz. Döntetlen szavazat és HIKIWAKE nem megengedett.
(2) A győztest legalább három egyező szavazat határozza meg.
(3) A bírók egymást követően a következőket veszik figyelembe:
- a kilépésért járó büntetőpontok számát, amelynél a kevesebb pontot szerzett versenyző élvez előnyt;
- a knockdownokat és a hivatalos számolásokat;
- a megengedett ütések és rúgások hatékonyságát és hatását;
- a mérkőzés feszítéssel vagy fojtással történő befejezésére irányuló valós kísérleteket;
- a ledöntéseket és a dobásokat, különösen ha kontroll követi azokat;
- az ellenfél feletti kontrollt és a domináns helyzeteket;
- a hatékony agresszivitást, a védekezést, a kezdeményezést és a küzdőszellemet.
5.16. Szabálysértések, büntetések és diszkvalifikálás
135. cikk (1) A szabálysértésekre a 89–93. cikk szerinti figyelmeztetési, büntetési és diszkvalifikálási rendszert kell alkalmazni, kivéve, ha e rész büntetőpontot vagy más különös következményt ír elő.
(2) Azonnali diszkvalifikálás szabható ki:
- súlyos sérülést okozó, szándékos tiltott technikáért;
- a feszítés megadás utáni folytatásáért;
- a támadás megállító vezényszó utáni folytatásáért;
- a szem, a torok, a tarkó vagy a gerincoszlop elleni szándékos támadásért;
- a fejre vagy a nyakra történő szándékos dobásért;
- bíróval szembeni fizikai agresszióért.
5.17. A bírói testület összetétele
136. cikk (1) Minden mérkőzést kötelezően ötbírós rendszerben kell vezetni – egy vezetőbíróval és négy sarokbíróval. A hárombírós rendszer nem alkalmazható.
(2) Mind az öt bírónak egy szavazata van. A vezetőbíró vezeti és értékeli a mérkőzést.
(3) A bírók a 15. cikk (3) bekezdése szerinti, a Második fokú kumitére vonatkozó minősítéssel rendelkeznek.
5.18. A mérkőzés befejezése és ideiglenes megállítása
137. cikk (1) A vezetőbíró megállítja a mérkőzést kilépés, a 128. cikk (2) bekezdése szerinti beragadt talajhelyzet, elmozdult felszerelés, szabálysértés és orvosi segítség szükségessége esetén.
(2) A vezetőbíró befejezi a mérkőzést eszméletvesztés, az észszerű védekezésre való képtelenség, látható dezorientáció, koordinációs zavar, súlyos sérülés vagy a befejezésről hozott orvosi döntés esetén.
5.19. Orvosi követelmények és biztonság
138. cikk (1) Az általános rendelkezések (I–III. rész) szerinti orvosi követelményeket kell alkalmazni, ideértve a kiütésre vonatkozó, 34. cikk szerinti szabályokat is.
(2) A doppingellenes követelményeket a 35. cikk szerint kell alkalmazni.
(3) A Második fokú kumite mérkőzéseinek teljes ideje alatt a helyszínen orvosi személyzettel ellátott mentőautónak kell jelen lennie. A mentőautó távollétében mérkőzés nem kezdődhet el és nem folytatódhat.
VI. rész. GKB Kumite – Harmadik fok
6.1. Általános rendelkezések
139. cikk E rész a Harmadik fokú kumite – a GKB versenyrendszerének harmadik és legmagasabb versenyszintje – mérkőzéseinek lebonyolítására vonatkozó sporttechnikai szabályokat határozza meg.
140. cikk A Harmadik fokú kumite a Második fokú kumitére épül. A mérkőzést sisak és kesztyű nélkül, egy menetben, a feszítések és fojtások bővített körével, valamint a küzdőtér feletti kontrollért járó pontrendszerrel bonyolítják le, amely meghatározza a határ taktikai jelentőségét.
141. cikk (1) A versenyek szervezését, a részvételi jogosultságot, a bírói bizottságot, az orvosi biztosítást, az óvásokat, a helyezések megállapítását és a résztvevők magatartását az általános rendelkezések (I–III. rész) szabályozzák.
(2) A mérkőzés lebonyolításának e részben nem szabályozott kérdéseiben az V. rész következő rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni:
- a talajhelyzet, a test, a ledöntés, az aktív és a passzív fél fogalma – 118–121. cikk;
- a megadás – 132. cikk;
- az általános tiltott cselekmények – 125. cikk 1–16. pont;
- az aktivitás talajhelyzetben – 128. cikk;
- a bírói testület összetétele – 136. cikk (1) és (2) bekezdés.
(3) A vezényszavak, az etikett, a jelzések, a figyelmeztetési, büntetési és diszkvalifikálási rendszer, valamint a sérülés esetén nyújtott orvosi segítség kérdéseiben a 110. cikk (2) bekezdése szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
6.2. A versenyszám jellege
142. cikk A Harmadik fokú kumite nagykorú versenyzők teljes kontaktos formája, amely magában foglalja az ütő-rúgó technikát, a klincset, a dogifogásokat, a tolást és húzást, a söpréseket, a dobásokat, a ledöntéseket, a folytatódó földharcot, a feszítéseket, a fojtásokat és a küzdőtér határának taktikai kihasználását.
6.3. A részvétel joga
143. cikk (1) A Harmadik fokú kumitében csak a 18. életévüket betöltött versenyzők vehetnek részt, akik megfelelnek a 9. cikk szerinti általános részvételi feltételeknek.
(2) A Harmadik fokú kumitére az a versenyző bocsátható, aki legalább három, a GKB nyilvántartásába és versenykönyvébe bejegyzett hivatalos Második fokú kumiteversenyen részt vett.
(3) A verseny versenykiírása további objektív követelményeket is előírhat, az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények csökkentése nélkül.
(4) A versenyző köteles alávetni magát a doppingellenőrzésnek, ha a 164. cikk szerinti ellenőrzés során kijelölik.
(5) A 112. cikk (4) bekezdését alkalmazni kell.
6.4. Súlycsoportok
144. cikk A súlycsoportok és a kategóriában való részvétel szabályai azonosak a Második fokú kumitére vonatkozó, 113. cikk szerinti szabályokkal.
6.5. A küzdőtér
145. cikk A küzdőtér, a biztonsági zóna és a kilépés fogalma azonos a Második fokú kumitére vonatkozó, 114. és 115. cikk szerinti szabályokkal.
6.6. Öltözet és védőfelszerelés
146. cikk (1) A felszerelés:
- az 51. cikk szerinti dogi;
- sisak nélkül;
- kesztyű nélkül;
- kötelező fogvédő;
- kötelező ágyékvédő (férfiak);
- medence- és mellvédő (nők).
(2) A kéz- és lábkörmöknek rövidre vágottnak kell lenniük. Tilos ékszert, piercinget, fémelemet, merev ortézist és más veszélyes tárgyat viselni.
(3) Pólya és puha ortézis csak a versenyorvos jóváhagyásával használható.
(4) A védőfelszerelésnek a 73. cikk (11) bekezdésének, a női mellvédőknek az EN 13277-6 szabványnak kell megfelelniük.
6.7. A mérkőzés időtartama
147. cikk (1) A mérkőzés egyetlen, 10 perces menetből áll.
(2) Az időt csak orvosi vizsgálat, szabálysértés, kilépés, a tatamival kapcsolatos probléma, a felszerelés meghibásodása vagy a vezetőbíró által megállapított más objektív szükségesség esetén kell megállítani.
(3) Hosszabbításra nem kerül sor. Idő előtti győzelem hiányában a győztest a 159. cikk szerinti bírói döntés határozza meg.
6.8. Megengedett technikák és cselekmények
148. cikk (1) A fejre zárt ököllel mért ütések minden helyzetben tilosak. A testre zárt ököllel mért ütések megengedettek.
(2) A fejre és a testre a tenyértővel vagy a tenyér lapjával, valamint a nyitott kéz belső vagy külső élével végzett ütések megengedettek. Az ujjak zártak, és a szemtől elfelé irányulnak.
(3) Tilosak az ujjhegyekkel végzett ütések, az arcra irányuló „lándzsa” típusú támadások, a karmolás, a szembe nyúlás és a zárt ököllel befejezett, fejre mért ütés.
149. cikk (1) Álló helyzetben megengedettek:
- zárt ököllel mért ütések a testre;
- nyitott kézzel végzett ütések a fejre és a testre;
- rúgások a lábakra, a testre és a fejre;
- térdrúgások a testre és a fejre;
- könyökütések a testre;
- klincs, tolás és húzás;
- dogifogások;
- söprések, dobások és ledöntések;
- átmenet talajhelyzetbe.
(2) A fejre mért könyökütések álló helyzetben és álló klincsben tilosak.
150. cikk (1) Talajhelyzetben megengedettek:
- zárt ököllel mért ütések a testre;
- nyitott kézzel végzett ütések a fejre és a testre;
- könyökütések a fejre és a testre;
- térdrúgások csak a testre;
- rúgások csak a testre;
- pozíciós kontroll, leszorítások és pozícióváltások;
- a 151. cikk szerinti feszítések és fojtások.
(2) A fejre mért könyökütés csak akkor megengedett, ha mindkét versenyző talajhelyzetben van.
151. cikk (1) A következő feszítések és fojtások megengedettek:
- egyenes könyökfeszítés;
- AMERICANA, KIMURA, OMOPLATA és más könyök- és vállfeszítések;
- csuklófeszítések;
- egyenes térdfeszítés;
- egyenes bokafeszítés;
- belső és külső sarokfeszítés;
- TOE HOLD és a lábfej más feszítései;
- a vádlira és a bicepszre ható kompressziós feszítések;
- csípőfeszítések;
- ellenőrzött nyakfeszítések és a test összehajlítására irányuló technikák, amelyek nem járnak a gerincoszlop közvetlen megtörésével;
- vér- és légfojtások;
- karral, lábbal vagy a dogi felhasználásával végzett fojtások.
(2) Ellenőrzött nyakfeszítés az a technika, amely a megengedett feszítések és fojtások keretében a nyak feletti kontrollal vagy a nyakra gyakorolt nyomással jár, és amelynél a nyakat nem hajlítják vagy csavarják törés vagy sérülés okozása céljából. A nyak ilyen célú hajlítása vagy csavarása tilos.
(3) A megengedett technikákat úgy kell alkalmazni, hogy a megadás vagy a bírói vezényszó után azonnal feloldhatók legyenek.
6.9. Tiltott technikák és cselekmények
152. cikk (1) Tilosak a 125. cikk 1–16. pontja szerinti általános tiltott cselekmények.
(2) Talajhelyzetben tilos:
- a fejre zárt ököllel mért ütés;
- a fejre mért térdrúgás;
- a fejre mért rúgás;
- a fejre vagy a testre való rálépés;
- a földre került ellenfélre testsúllyal történő ráugrás;
- a tarkóra vagy a gerincoszlopra mért ütés;
- a megállító vezényszó utáni folytatás.
(3) A feszítéseknél és a fojtásoknál tilos:
- egyetlen ujj megfogása, csavarása vagy törése;
- egyetlen ujj fő emelőként való használata;
- a szembe vagy más testüregbe nyúlás;
- a légcső közvetlen szorítása, megfogása vagy kihúzása;
- a nyak vagy a gerincoszlop hirtelen vagy ellenőrizetlen megtörése;
- az azonnal fel nem oldható technika;
- a megadás vagy a megállító vezényszó utáni folytatás.
6.10. Aktivitás, ledöntések és kontroll
153. cikk (1) A ledöntést a 120. cikk szerint kell figyelembe venni.
(2) A kontroll megszerzése nélküli puszta ledöntés alacsonyabb értékelést kap, mint a stabil kontrolláló helyzettel folytatódó ledöntés. A technikai fejlődés nélküli puszta lefogás nem minősül elegendő aktivitásnak.
6.11. A küzdőtér feletti kontrollért járó pontok rendszere
154. cikk (1) A mérkőzés kezdetén minden versenyző öt, a küzdőtér feletti kontrollért járó ponttal rendelkezik. E pontok külön rendszert alkotnak, és nem jelentik az ütések, rúgások, dobások vagy helyzetek technikai értékelését.
(2) Minden érvényes kilépésért a versenyzőtől egy pontot le kell vonni – ha önként lép ki, ha megengedett cselekménnyel kitolják, kidobják, ledöntik vagy kivezetik, vagy ha azért éri el a külső területet, hogy feszítés vagy fojtás elől meneküljön.
(3) A kezdő és a megmaradt pontok számát a jegyzőkönyvvezető bíró rögzíti, és azt az eredményjelző táblán jól láthatóan kell feltüntetni: 5 → 4 → 3 → 2 → 1 → 0. A pontok a mérkőzés alatt nem állíthatók vissza.
(4) A nulla pont elérése után is lehetséges kilépés. Minden további kilépést külön kell rögzíteni, és az a bírói döntésnél többletsúllyal esik latba, de a mérkőzést nem fejezi be automatikusan.
155. cikk (1) A határ közelében végzett cselekménynél a vezetőbíró a 121. cikk szerint állapítja meg az aktív és a passzív felet. Aktív fél az is, aki klincset, pozíciós kontrollt, feszítést vagy fojtást alkalmaz, tol vagy húz.
(2) Ha a két versenyző egyetlen cselekmény során éri el a külső területet, a pontot a passzív fél veszíti el. Ugyanazért a cselekményért mindkét versenyző nem veszíthet pontot.
156. cikk (1) A versenyző jogosult a külső területre lépni, hogy a vele szemben alkalmazott feszítést vagy fojtást megszakítsa. A kilépéssel történő menekülés mindaddig nem minősül megadásnak, amíg a versenyzőnek van megmaradt pontja.
(2) A külső terület érintésekor a vezetőbíró megszakítja a cselekményt, a támadó feloldja a technikát, a védekezőtől egy pontot le kell vonni, és a mérkőzés álló helyzetben, középről folytatódik.
(3) Ha feszítés vagy fojtás közben a támadó érinti meg elsőként a külső területet, a cselekményt meg kell szakítani, a támadótól egy pontot le kell vonni, és a védekezőnél nem kell felhasznált menekülést számolni.
(4) A megszakított technika nem állítható vissza.
(5) Menekülésnek az minősül, ha az aktív fél kontrollálja az ellenfelet, és olyan valós feszítési vagy fojtási kísérletet kezdett, amely közvetlenül befejezhető. A végtag kontroll és azonnali feszítési lehetőség nélküli fogása nem menekülés, hanem egyszerű kilépés.
(6) A nulla pont elérése után a versenyző nem használhatja a határt feszítés vagy fojtás megszakítására. Az ilyen újabb cselekmény esetén az ellenfél a megengedett menekülések kimerülése miatt nyer.
6.12. Kiütés és az ütő támadás megszakítása
157. cikk (1) A Harmadik fokú kumitében bírói számolásra nem kerül sor. Ledöntés vagy súlyos hatás után a mérkőzés addig folytatódik, amíg a versenyző hatékonyan védekezik, vagy amíg a vezetőbíró, az orvos vagy a bekövetkezett kiütés a befejezést szükségessé nem teszi.
(2) Kiütés áll fenn, ha a versenyző megengedett ütő-rúgó technika következtében elveszíti eszméletét, vagy nyilvánvalóan képtelen a folytatásra.
(3) Technikai kiütést kell megítélni, ha a versenyző álló vagy talajhelyzetben nem ad hatékony választ, nem védekezik észszerűen, vagy hatékony védekezés nélkül egymást követő tiszta találatokat kap.
(4) Álló kiütés áll fenn, ha a versenyző a lábán marad, de láthatóan dezorientált, nem kontrollálja stabilan a testét, nem reagál értelmesen a támadásokra, vagy nem tud védekezni. Nem szükséges, hogy teljesen elveszítse eszméletét.
6.13. A győzelem módjai és a bírói döntés
158. cikk A győzelmet kiütéssel, technikai kiütéssel, megadással, orvosi döntéssel történő befejezéssel, visszalépéssel, bírói döntéssel, diszkvalifikálással, meg nem jelenéssel, vagy a feszítés vagy fojtás elől megengedett menekülések kimerülésével kell megítélni.
159. cikk (1) A Harmadik fokú kumitében nem alkalmazható a tízpontos rendszer, az IPPON és a WAZA-ARI. Idő előtti győzelem hiányában mind az öt bíró köteles győztest megállapítani, és AKA-ra vagy SHIRO-ra szavaz. Döntetlen szavazat és HIKIWAKE nem megengedett.
(2) A győztest legalább három egyező szavazat határozza meg.
(3) A bírók egymást követően a következőket veszik figyelembe:
- a küzdőtér feletti kontrollért járó pontok megmaradt számát;
- a nulla pont elérése utáni további kilépéseket;
- a kilépések technikai jelentőségét, ideértve a határnak a feszítés vagy fojtás elől történő menekülésre való felhasználását;
- a mérkőzés befejezésére irányuló valós kísérleteket;
- a megengedett ütések és rúgások hatékonyságát és hatását;
- a feszítéseket és a fojtásokat;
- a ledöntéseket és a dobásokat, különösen ha kontroll követi azokat;
- az ellenfél feletti kontrollt és a domináns helyzeteket;
- a hatékony agresszivitást, a védekezést, a kezdeményezést és a küzdőszellemet.
6.14. Szabálysértések, büntetések és diszkvalifikálás
160. cikk (1) A szabálysértésekre a 89–93. cikk szerinti figyelmeztetési, büntetési és diszkvalifikálási rendszert kell alkalmazni, kivéve, ha e rész pontlevonást vagy más különös következményt ír elő.
(2) Azonnali diszkvalifikálás szabható ki:
- súlyos sérülést okozó, szándékos tiltott technikáért;
- a feszítés megadás utáni folytatásáért;
- a támadás megállító vezényszó utáni folytatásáért;
- a szem, a torok, a tarkó vagy a gerincoszlop elleni szándékos támadásért;
- a fejre vagy a nyakra történő szándékos dobásért;
- bíróval szembeni fizikai agresszióért;
- a doppingellenes szabályok illetékes szerv által megállapított megsértéséért.
6.15. A bírói testület összetétele
161. cikk (1) Minden mérkőzést kötelezően a 136. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti ötbírós rendszerben kell vezetni.
(2) A bírók a 15. cikk (3) bekezdése szerinti, a Harmadik fokú kumitére vonatkozó minősítéssel rendelkeznek.
6.16. A mérkőzés befejezése és ideiglenes megállítása
162. cikk A vezetőbíró befejezi a mérkőzést eszméletvesztés, az észszerű védekezésre való képtelenség, látható dezorientáció, koordinációs zavar, súlyos sérülés vagy a befejezésről hozott orvosi döntés esetén.
6.17. Orvosi követelmények és biztonság
163. cikk (1) Az általános rendelkezések (I–III. rész) szerinti orvosi követelményeket kell alkalmazni, ideértve a kiütésre vonatkozó, 34. cikk szerinti szabályokat is.
(2) A Harmadik fokú kumite mérkőzéseinek teljes ideje alatt a helyszínen kötelezően orvosi személyzettel ellátott mentőautónak kell jelen lennie. A mentőautó távollétében mérkőzés nem kezdődhet el és nem folytatódhat.
164. cikk (1) A GKB, nemzeti verseny esetén a nemzeti szervezet, a Harmadik fokú kumiteversenyeken végzendő doppingellenőrzés iránti kérelmet intéz a verseny helyszínéül szolgáló állam nemzeti doppingellenes szervezetéhez, és viseli annak költségeit, ha az adott állam jogszabályai másként nem rendelkeznek. Biztosítja az ellenőrzéshez szükséges feltételeket.
(2) A versenyzők kiválasztását, a mintavételt és az eredménykezelést a nemzeti doppingellenes szervezet vagy más illetékes doppingellenes szervezet végzi az alkalmazandó doppingellenes szabályok szerint.
(3) A versenyző köteles a szabályszerűen elrendelt ellenőrzésen megjelenni, és annak lebonyolításában közreműködni.
(4) Az ellenőrzés megtagadását, kijátszását vagy manipulálását az illetékes doppingellenes szervek a Doppingellenes Világszabályzat és a verseny helyszínéül szolgáló állam jogszabályai szerint állapítják meg és szankcionálják. A GKB és nemzeti szervezetei végrehajtják a kiszabott büntetéseket, és a Doppingellenes Világszabályzatban meghatározott esetekben ideiglenes felfüggesztést alkalmaznak.
Záró rendelkezések
§ 1. E szabályzatot a GKB elnöke – Kaicho –, Hanshi Dr. Adámy István, 9. dan fogadta el a GKB alapszabálya alapján.
§ 2. A szabályzatot a GKB alapszabályával és a GKB kata- és tameshiwari-versenyek lebonyolítására vonatkozó szabályaival együtt, nemzeti versenyeken pedig a nemzeti szervezetnek a nyilvántartásba vételt, az átigazolást, a biztosítást, a sportigazságszolgáltatást és a sportolók jogállását szabályozó szabályzataival együtt kell alkalmazni.
§ 3. Az e szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a főbíró dönt, a bírói bizottság elnökével és az érintett tatami tatamifelügyelőjével folytatott konzultációt követően, figyelembe véve a biztonságot, az esélyegyenlőséget és az adott versenyszint jellegét.
§ 4. A szabályzat módosításait és kiegészítéseit a GKB elnöke – Kaicho – fogadja el a GKB alapszabálya szerint, a GKB Technikai Bizottságának javaslatára vagy saját kezdeményezésére. A szabályzatot és módosításait a GKB honlapján (globalkyokushin.com) kell közzétenni, és azok a bennük megjelölt napon lépnek hatályba. A nemzeti szervezetek ugyanettől a naptól alkalmazzák azokat, ha pedig államuk jogszabályai ezt megkövetelik, az e jogszabályok szerinti elfogadásukat követően.
§ 5. A GKB Technikai Bizottságának és Bírói Testületének létrehozásáig azok feladatait a GKB elnöke – Kaicho – vagy az általa kijelölt személyek látják el.
1. melléklet. Japán versenyterminológia
A japán kifejezéseket és vezényszavakat a GKB versenyeljárásaiban használják. A magyar nyelvű jelentések tájékoztató jellegűek. A vezényszó alkalmazásakor a vezetőbíró jelzése és a sporttechnikai szabályok vonatkozó rendelkezése az irányadó.
| Kifejezés / vezényszó | Jelentés |
|---|---|
| Aka / Shiro | Piros / fehér – a versenyzők megjelölése |
| Aka no kachi / Shiro no kachi | A piros / a fehér győzelme |
| Akushu | Kézfogás |
| Ashi barai | Söprés |
| Awasete ippon | Két WAZA-ARI, IPPON-győzelemmé összevonva |
| Chudan / Gedan / Jodan | Középső szint (törzs) / alsó szint (öv alatt) / felső szint (fej) |
| Chui | Intés |
| Domawashi kaiten geri | Vízszintes tengely körüli átfordulással végzett rúgás |
| Encho-sen | A mérkőzés hosszabbítása |
| Fukushin / Fukushin shugo | Sarokbíró / a sarokbírók összehívása megbeszélésre |
| Ganmen kogeki | Arcra irányuló támadás |
| Genten | Büntetés |
| Geri / Tsuki / Uchi | Rúgás / ökölütés / ütés |
| Hajime | Kezdjétek |
| Hansoku / Hansoku waza | Szabálysértés / tiltott technika |
| Hantei / Hantei o onegai shimasu | Bírói döntés / a bírók döntésének kérése |
| Hikiwake | Döntetlen |
| Ippon | Teljes pont |
| Jikan | Az idő megállítása |
| Jogai | Kilépés a küzdőtérről |
| Kamaete | Harcállást felvenni |
| Kansui / Shippai | Sikeres / sikertelen törési kísérlet |
| Keikoku | Szóbeli figyelmeztetés |
| Kiken | Vereség meg nem jelenés vagy a mérkőzés előtti visszalépés miatt |
| Kinteki kogeki | Ágyékra irányuló támadás |
| Maitta | Megadás |
| Miezu | A bíró nem látta a cselekményt |
| Naka e | Belépni a küzdőtérre |
| Oshi | Eltolás |
| Otagai ni rei / Shomen ni rei / Shushin ni rei | Meghajlás egymás felé / a front felé / a vezetőbíró felé |
| Sai-shiai | Új mérkőzés |
| Shikkaku | Diszkvalifikálás |
| Shushin | Vezetőbíró |
| Soremade | A mérkőzés vége |
| Tameshiwari | Törőteszt |
| Torimasen / Mitomezu | A technikát nem ismerik el |
| Tsukami / Kake | Fogás / beakasztás |
| Waza-ari | Fél pont |
| Yame | Állj |
| Yasume | Pihenő |
| Zokko | Folytassátok |
| Zutsuki | Fejelés |
2. melléklet. Versenykiírás-minta
______________________________ (a verseny megnevezése) versenykiírása
| Kötelező tartalmi elem (42. cikk (2) bekezdés) | Tartalom |
|---|---|
| 1. Megnevezés, cél és jelleg – világ-, kontinens- vagy országos bajnokság, nemzetközi torna, nyílt, fejlesztő vagy iskolai verseny | |
| 2. Időpont, helyszín, program és a megnyitó időpontja | |
| 3. Rendező, felelős személyek, a bírói bizottság elnöke és a főbíró | |
| 4. Versenyszintek, versenyszámok, divíziók, kategóriák, korcsoportok és fokozatok; a 10. cikk szerinti résztvevőkre vonatkozó feltételek | |
| 5. Versenyrendszer és a holtverseny eldöntésének szempontjai | |
| 6. A mérlegelés – a Második és Harmadik fokú kumitében legkorábban 24 órával az első mérkőzés előtt (53. cikk (8) bekezdés) – és a verseny előtti orvosi vizsgálat időbeosztása | |
| 7. A regisztráció határideje és rendje; kapcsolattartási adatok; a sorsolás helye, időpontja és felelős személyei | |
| 8. Nevezési díj euróban | |
| 9. Díjak és átadásuk rendje | |
| 10. A költségek megosztása | |
| 11. Biztosítás és orvosi dokumentumok, ideértve a 30. cikk (6) és (7) bekezdése szerintieket is | |
| 12. További biztonsági intézkedések – mentőautó, orvos minden tatamin, defibrillátor | |
| 13. Egyéb információk – videófelvétel és személyes adatok (37. cikk (4) bekezdés), gyermekvédelem (37. cikk (3) bekezdés), a 164. cikk szerinti doppingellenőrzés |
Jóváhagyta a GKB (illetve a nemzeti szervezet) ______________ napján, szám: ________ (41. cikk (3) bekezdés).
3. melléklet. Ellenőrzőlista a rendező számára
Verseny: ______________________________, időpont: ______________, helyszín: ______________________________
| Sorszám | Követelmény | Rendelkezés | Teljesítve |
|---|---|---|---|
| 1 | A GKB vagy a nemzeti szervezet engedélye és jóváhagyott versenykiírás | 41. cikk | □ |
| 2 | Versenyorvos; a Második és Harmadik fokú kumitében orvos minden tatamin | 29. cikk (1) és (7) bekezdés | □ |
| 3 | Orvosi személyzettel ellátott mentőautó a Második és Harmadik fokú kumitében | 138. cikk (3) bekezdés és 163. cikk (2) bekezdés | □ |
| 4 | Defibrillátor, rögzítőeszközök, sürgősségi terv | 29. cikk (6) bekezdés | □ |
| 5 | Előírt vastagságú, megtisztított és fertőtlenített tatami | 49. cikk | □ |
| 6 | Biztonsági zóna és távolság a nézőktől | 38. cikk (1) bekezdés és 49. cikk | □ |
| 7 | Felszerelés minden küzdőtérhez | 50. cikk | □ |
| 8 | Kalibrált mérleg; mérlegelő bíró; női bíró a női versenyzők számára | 26. cikk és 53. cikk | □ |
| 9 | A bőr megvizsgálása a mérlegeléskor | 32. cikk (3) bekezdés | □ |
| 10 | Az illetékes hatóságok értesítése (ha előírt), rendfenntartás és kísérők gyermekek részvétele esetén | 37. cikk (3) bekezdés | □ |
| 11 | Közrendi intézkedések | 37. cikk (1) bekezdés 10. pont és 48. cikk | □ |
| 12 | Az alkalmazandó jogszabályok és a versenykiírás által előírt biztosítások, ideértve a bírókra vonatkozókat is | 36. cikk és 42. cikk (2) bekezdés 11. pont | □ |
| 13 | Tájékoztatás a videófelvételről és a személyes adatokról | 37. cikk (4) bekezdés | □ |
| 14 | Érvényes minősítéssel rendelkező bírók és a velük kötött szerződések | 15. cikk és 43. cikk | □ |
| 15 | Öltözők a versenyzők és a bírók számára | 37. cikk (1) bekezdés 4. pont | □ |
| 16 | Sérülésnyilvántartás és jegyzőkönyvek | 33. cikk (4) bekezdés és 18. cikk (3) bekezdés | □ |
Rendező: ______________________ A bírói bizottság elnöke: ______________________
4. melléklet. Orvosi engedély a visszatéréshez
Orvosi engedély az edzéshez és a versenyzéshez való visszatéréshez (34. cikk (6) bekezdés)
Sportoló: ______________________________, születési idő: ______________, klub: ______________________________, versenykönyv száma: ________
Az esemény időpontja: ______________, □ verseny □ edzés közben: □ kiütés □ fejre mért ütések miatti technikai befejezés □ legfeljebb 1 perces eszméletvesztés □ 1 percnél hosszabb eszméletvesztés □ agyrázkódás gyanúja
A 34. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti minimális eltiltási idő vége: ______________
| Szakasz | Fokozatos visszatérés (Amszterdam, 2022) | A teljesítés napja |
|---|---|---|
| 1 | Tünetekhez igazított tevékenység | |
| 2 | Könnyű, majd mérsékelt aerob tevékenység | |
| 3 | Sportágspecifikus egyéni gyakorlatok, kontakt nélkül | |
| 4 | Nagyobb intenzitású edzés kontakt nélkül | |
| 5 | Teljes kontaktos edzés orvosi engedély után | |
| 6 | Visszatérés a versenyzéshez |
Következtetés: a sportoló ______________ naptól □ kontaktos edzésre □ versenyre bocsátható.
Orvos: ______________________________, szakterület: ______________, az orvos nyilvántartási száma: ______________, aláírás és bélyegző: ______________
5. melléklet. Jegyzőkönyv agyrázkódás gyanúja esetén
Jegyzőkönyv agyrázkódás gyanúja esetén (34. cikk (5) bekezdés)
Verseny: ______________________________, időpont: ______________, tatami: ____, mérkőzés száma: ____
Sportoló: ______________________________, születési idő: ______________, klub: ______________________________
Tünetek: □ eszméletvesztés – időtartama ______ □ egyensúly- vagy koordinációzavar □ dezorientáció vagy zavartság □ üres tekintet □ lassú felállás □ arcsérülés □ görcsroham □ hányás
Figyelmeztető jelek, amelyek esetén a sportolót azonnal egészségügyi intézménybe kell irányítani: □ nyaki fájdalom vagy merevség □ kettős látás □ gyengeség vagy zsibbadás a végtagokban □ erős vagy fokozódó fejfájás □ görcsroham □ romló tudatállapot □ ismétlődő hányás □ fokozódó nyugtalanság vagy agresszivitás
Értékelés: □ SCAT6 □ Child SCAT6 (a jegyzőkönyvhöz csatolva)
Döntés: □ kizárva a versenyből □ egészségügyi intézménybe irányítva; a minimális eltiltási idő vége: ______________ (34. cikk (2)–(4) bekezdés); értesítve □ a klub □ a szülő
Versenyorvos: ______________________ Főbíró: ______________________
