Dr. Adámy István

Adámy István 1970-ben kezdett judót és karatét tanulni a Testnevelési Főiskolán. A Kyokushin karatéban 1973-ban megszerezte az 5. kyu, majd 1975-ben a 4. kyu fokozatot. Ugyanebben az évben gépészmérnöki diplomát szerzett, és a MALÉV légitársaságnál repülőgép-hajtóművekkel foglalkozó mérnökként helyezkedett el.

1976-ban elérte az 1. kyu, azaz a barna öves fokozatot, és Budapesten megnyitotta Magyarország első Kyokushin karateklubját. A következő évben Lengyelországban, a hazai Kyokushin gyakorlói közül elsőként tett sikeres vizsgát az 1. dan, vagyis a fekete öves fokozatra. Masutatsu Oyama mester, a stílus alapítója 1977-ben Magyarország egészére szóló Branch Chief kinevezéssel bízta meg, így a hazai Kyokushin szervezet hivatalos vezetőjévé vált.

1979-ben megszervezte az első magyar Kyokushin bajnokságot. 1980-ban megszerezte a 2. dan, 1982-ben pedig a 3. dan fokozatot. 1983-ban mérnöki munkáját feladva főállásban a karate oktatásának és szervezésének szentelte magát; klubja ekkor vette fel a Samurai nevet.

1983-ban Oyama mester megbízta a kelet-európai országok Kyokushin karatéjának szakmai fejlesztésével. E megbízatás nyomán széles körű oktatói és szervezési segítséget nyújtott a Szovjetunió, majd annak utódállamai, valamint Románia, Bulgária, Szlovákia és Jugoszlávia karateközösségeinek.

Szintén 1983-ban rendezte meg az első IBUSZ–Oyama Kupát, amelyen Oyama mester személyesen is részt vett. 1984-ben a Kyokushin fejlesztéséért végzett munkájának elismeréseként Oyama mestertől megkapta a 4. dan fokozatot. Ugyanebben az évben karateedzői képesítést szerzett a TFTI által szervezett első hivatalos hazai karateedző-képzésen.

1985-ben megrendezte a második IBUSZ–Oyama Kupát, ismét Oyama mester díszvendégként való részvételével. Ebben az évben jelent meg első könyve, a Kyokushin Karate. Oyama mester meghívására több mint egy hónapon át edzett a tokiói központi dojóban, majd a XVII. Nyílt Japán Bajnokságon Oyama mester felkérésére bemutatót tartott.

A harmadik IBUSZ–Oyama Kupát 1986-ban, a negyediket 1988-ban szervezte meg. 1989-ben Budapesten Kyokushin karate Európa-bajnokságot rendezett, amelyen Oyama mester személyesen adományozta számára az 5. dan fokozatot. 1996-ban megszerezte a 6. dant.

2000-ben csatlakozott Jon Bluming nemzetközi szervezetéhez, ahol 2001-ben megkapta a 7. dan fokozatot. A következő években további könyveket jelentetett meg a Kyokushin technikai, módszertani és elméleti ismereteiről.

2005. március 15-én Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki a karate hazai bevezetésében és művelésében, valamint az ifjúság nevelésében végzett, több mint három évtizedes edzői és oktatói tevékenységéért.

2005-ben Jon Bluming nemzetközi szervezetének technikai bizottsági igazgatója lett, megkapta a 8. dan fokozatot és a Hanshi címet. Ugyanebben az évben távozott a szervezetből, majd Gerard Gordeau vezetésével folytatta nemzetközi szakmai munkáját 2013-ig.

2008-ban Budapesten megnyitotta saját Honbu Dojóját, 2009-ben pedig elindította a Budó Akadémia szakemberképzését. A 2009 októberében Budapesten megrendezett Nyílt Kyokushin Világbajnokságon szakmai vezetői feladatokat vállalt.

2014-ben, 60. születésnapja alkalmából, több évtizedes munkássága és kiemelkedő pályafutása elismeréseként, nemzetközi szakmai grémium ajánlása alapján megkapta a 9. dan fokozatot.

Az általa létrehozott Global Kyokushin Budokai alapító elnökeként, Kaichóként a harcművészetek átfogó szemléletét képviseli. A szervezet oktatása a karate alaptechnikái és az álló küzdelem mellett a közelharcra, a fogásokra, a földrevitelekre, a földharcra és az önvédelemre is kiterjed. Foglalkozik továbbá a kyusho, vagyis az érzékeny anatómiai pontok alkalmazásának ismeretanyagával.

Szakmai szemléletében a mérnöki gondolkodás, a mozgások elemzése és a több évtizedes oktatói tapasztalat kapcsolódik össze. A technikák tanításában azok működési elveinek megértését, pontos végrehajtását és gyakorlati alkalmazhatóságát hangsúlyozza. A Budót a testi, lelki és szellemi fejlődés egységeként, a tökéletességre való folyamatos törekvés útjaként értelmezi.

A kyusho területén végzett munkáját George Dillman az 5. dan fokozattal ismerte el; ezt az elismerést az EKA is megerősítette.

2014 és 2016 között Máltán élt, ahol saját karateklubot alapított, és elsősorban gyermekek oktatásával foglalkozott. 2016-ban Németországba költözött. Passauban először a Bushidokan Sportegyesület keretében indított dojót, majd 2017-ben önálló dojót nyitott az óvárosban. Nemzetközi harcművészeti tevékenységét is innen irányította.

Global Kyokushin című könyvében közel fél évszázad szakmai tapasztalatát összegezte. A kötet a technikai ismereteken túl a harcművészetek céljával, a Budo szemléletével és Oyama mester szellemi örökségének saját értelmezésével is foglalkozik.

Jógamester feleségével közösen kidolgozta a Global Stretching rendszerét, amely a hajlékonyság, az erő, az egyensúly és a testtudat fejlesztését kapcsolja össze. Érdeklődése a zen szemléletére, a spiritualitásra, valamint a manuális és energetikai módszerekre is kiterjed.

2018 decemberében a Shobukai Zen-Do Akadémia 9. danos mesterként fogadta soraiba. 2019-ben a Zensyokan zen közösség világi zen szerzetesként és jószolgálati nagykövetként fogadta be. Aikyo néven került be a közösség Kechimyaku származási vonalába. A közösség munkásságát saját rendszerében 10. dan fokozattal is elismerte.

Adámy István hangsúlyozza, hogy a Kyokushin karatéban viselt fokozata 9. dan. Oyama mester iránti tiszteletből ebben a stílusban nem kívánja a 10. dan fokozatot viselni.

2024-ben hazatért Németországból. Azóta Magyarországról irányítja a Global Kyokushin Budokai nemzetközi munkáját, és folytatja oktatói, szerzői és szakmai ismeretterjesztő tevékenységét.

Pályafutása során 33 országban tanult és tanított karatét, és több mint 100 000 emberrel oszthatta meg tudását és tapasztalatait. Nemzetközi munkájának középpontjában a szakmai tudásátadás, az oktatók képzése és a karateközösségek fejlődésének támogatása áll.

Jelenlegi célja egy komplex digitális tudástár létrehozása, amely az utókor számára megőrzi, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi az évtizedek során felhalmozott szakmai ismereteit. A technikai, módszertani és filozófiai tudás összekapcsolásával kíván alapot teremteni a Kyokushin fenntartható fejlődéséhez és Oyama mester örökségének továbbadásához. Meggyőződése, hogy a Kyokushin értékei megérdemlik, hogy magas szakmai színvonalon tovább éljenek, és beépüljenek a jövő oktatási rendszereibe.